Kukac archí­vum Forum Index Kukac archí­vum
A www.kukac.sk archívuma
 
 FAQFAQ   SearchSearch   MemberlistMemberlist   UsergroupsUsergroups   RegisterRegister 
 ProfileProfile   Log in to check your private messagesLog in to check your private messages   Log inLog in 

Csemadok
Goto page Previous  1, 2, 3, 4, 5
 
This forum is locked: you cannot post, reply to, or edit topics.   This topic is locked: you cannot edit posts or make replies.    Kukac archí­vum Forum Index -> Felvidéki közélet
View previous topic :: View next topic  
Author Message
sajtkukac



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 481

PostPosted: Wed Oct 18, 2006 7:50 pm    Post subject: Reply with quote

most mi a faxt akartok utazzon vagy ne maszkaljon mindenhova... egyszerre csak egy dolog miatt baxtassatok...
Back to top
View user's profile Send private message
Dalnok



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 688

PostPosted: Wed Oct 18, 2006 8:47 pm    Post subject: Reply with quote

Szóval.. most vicc nélkül...
a CSEMADOK elnököt szerencsére nem abbol a fábol faragták mint sok elödjét,akik akkora benzinköltséget számláztak minthogyha naponta utaztak volna Kassára meg vissza, mégse látta üket senki sehol ahol nem csak csillogni-villogni kellett.

A minap volt szerencsém meglátogatni elnökünket irodájában és szóba került ez a téma is.Rámutatott egy szép rakás meghivóra az asztalán.
"Ez csak ami ezen a héten jött!" mondta.
Ha minden helyre el kellene mennie ahova meghivták, minimum hat példányban kellene léteznie.
ha minden meghivóra illedelmesen vállaszolna,akkor naponta néhány órát irná a válaszokat,vagy külön alkalmazottat kellen erre felvenni.
Ugye,ez nem reális.
Biztos vagyok benne, hogy ahova csak tud elmegy, ahol lehet segitt,és idü multával árezhetö lesz a külömbség közte és azok közt akik csak akkor magyarok vagy hazafiak, amikor az érdek ugy kivánja.

Ne azt nézzétek mindig hogy mibe lehet belekötni, hanem azt is,mivel lehet elöbbrevinni közösségünk sorsát!!!
Back to top
View user's profile Send private message
Dalnok



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 688

PostPosted: Wed Oct 18, 2006 8:49 pm    Post subject: Reply with quote

MataMary-cica neked meg naaagy cupppanós puszi a hasadra!!!

Hogy ne nyiijjáá itt mindig....
Back to top
View user's profile Send private message
zsigmond



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 51

PostPosted: Thu Oct 19, 2006 12:09 pm    Post subject: Reply with quote

Utazzon! De amellett tudatosítsa, hogy 17 évvel a rendszerváltozás után mi mindent kell a Csemadokban újragondolni.
Back to top
View user's profile Send private message Visit poster's website
Attila



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 810

PostPosted: Thu Oct 19, 2006 1:22 pm    Post subject: Reply with quote

Kedves Kémnő!
Anno, amikor Komáromban járt a zoboraljai barátod, aki akkor még parlamenti képviselő volt, felajánlottam, hogy Komáromban szívesen vennénk ha előadnál a zoboraljai magyarság helyzetéről. Áll az ajánlat. Gyere.
A Csemadok munkáját kérlek inkább segítsétek helyi szinten. Ráfér! Ti is tudjátok, egy fecske nem csinál nyarat...
Back to top
View user's profile Send private message
Mata_Hari



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 1155

PostPosted: Fri Oct 20, 2006 11:46 am    Post subject: Reply with quote

Kedves Attila!
bújjak ki az anonimitásból?
bár az MKP fenegyerekei - LL, MV...- azon dolgoztak, LELEPLEZTEK, vagyis csak elhitették néhányatokkal a leleplezésem.
De lényegesebb, hogy én nem vagyok „előadó”, hanem eladó, ezért sem tehetek eleget kérésednek.
Mint zoboraljai neheztelek rátok, hogy egyetlen mondatban sem számoltatok be Lajko előadásáról. Á‰s amit nem értek, de ti igen!!!!, hogy a nemzetmentő lovagunk nálatok tart előadást Zoboralja jelenéről és jövőjéről, az érintett zoboraljai magyarok pedig semmit nem tudnak, milyen jövőt szán nekünk a király és a herceg!
Gondolom, azért ez a titkolózás, mert könnyen rábizonyítanánk a hazugságait!!!
Emlékszel? a Csemadok országos elnökválasztás előtt milyen kampány volt Ladányi mellett, csak ő tudja megreformálni?! Nem vállalta, mert parlamenti képviselő akart lenni, de épp ez a szerencséje a Csemadoknak, remélem Hrubík Bélát nem olyan tésztából gyúrták, mint Lajkot???!!! Á‰n ugyan azt , hogy azért nem vállalta, mert az országos elnöknek dolgozni kell, és eredményeket felmutatni, nem szájhősködni, ettől félt a lovagunk!!!!!
Ahogy néha hallom a falusiaktól, sok helyi szervezet csak azért van vezetve(papíron), mert ahhoz szükséges, hogy többségben legyenek Lajko béresei és így létezhessen a járási elnökség, aki lenyúlja a támogatásokat. Erre jó példa a Generációs találkozó,melyre minimum félmillió koronát csíptek le a lovagok, közben a helyi csoportoknak nem jut egy fillér sem működésükre!!! De úgy kell nekik és a falvak elöljáróinak, ha nem merik kinyitni a szájukat a pénz ilyesfajta lenyúlásába, akkor támogassák saját zsebből maguk a folklórt, Lajko és Bogyó pedig majd felkéri őket fellépésre egy tányér gulyásért!!!

Jó múltkor rámentem a www.csemadok.sk ra, egy érdekességet fedeztem fel a járásokra lebontott taglétszámnál, talán egy kivétellel 100-as csomagolásban voltak, azaz egy 50-es!!!!
Ebből mi következik?
1. csak papíron létezik 60000 tag!!!
2. centralizáltan irányított tagfelvétel 50-100-as csoportoskban Very Happy
Back to top
View user's profile Send private message
Attila



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 810

PostPosted: Fri Oct 20, 2006 2:31 pm    Post subject: Reply with quote

Ne bújj ki az anonimitás kosztüméből. Gyere álnéven Komáromba Very Happy
Back to top
View user's profile Send private message
Dalnok



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 688

PostPosted: Thu Oct 26, 2006 1:55 pm    Post subject: Reply with quote

Mata Mary...
eladó vagy??
vagyis árulsz??
Akkor te talán áruló vagy,nem??
Back to top
View user's profile Send private message
huba



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 637
Location: Nagymagyarország szép erdei:)

PostPosted: Sat Jan 19, 2008 9:55 am    Post subject: Reply with quote

egy kis kultúra...
miféle évfordulók vannak most:

Január 16-án adták ki (1862)-ben Madách Imre Ember tragédiájáját, a legnagyobb magyar drámát, melyet a felvidéki magyar író Alsósztregován írt.
A magyar gimnáziumok állandó anyaga.

Január 16-án, 1847-ben született Mikszáth Kálmán, palóc író, a felvidéki Szklabonyán, amit azóta Mikszáthfalvának hívnak.

1821 január 21-én született Madách Imre Alsósztregován.
Back to top
View user's profile Send private message Visit poster's website
Attila



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 810

PostPosted: Mon Oct 26, 2009 1:50 pm    Post subject: Reply with quote

Minden Csemadok tagnak: Egy eurót a magyar iskoláért!

A Csemadok fennállásának 60. évfordulóját ünnepelte ma a Csemadok Komáromi Területi Választmánya a zsúfolásig megtelt bátorkeszi kultúrházban. Elismerő oklevelet vehetett át 65 tag az elmúlt évtizedben végzett munkájáért. Külön oklevelet kaptak az alapszervezetek és a Csemadok munkáját segítő települések polgármesterei. Szentpéter lakosai nevében Jobbágy József polgármester, Martos közössége nevében Erdélyi Zoltán önkormányzati képviselő, Bátorkeszi község nevében Sipos József polgármester vett át elismerő oklevelet. A Csemadok oklevelet adományozott a Szövetség a Közös Célokért irodahálózatának, mellyel köszönetet mondott alkalmazottainak és Pogány Erzsébet irodaigazgatónak, hiszen az elmúlt évtizedek legnagyobb állagjavítási munkáit neki köszönheti a szervezet. Im Memoriam oklevelet adományoztak Kiss Mihálynak, Németh Á‰vának, Szobi Kálmánnak, Kurucz Lujza. A kitüntettek nevében Czékus Dezső szólt az egybegyűltekhez reményét fejezve, hogy egyre több fiatalnak tudják átadni a csemadokos stafétát.
A rendezvényen megjelent Csicsó, Megyercs, Búcs községek polgármesterei is.
A jubileumi ünnepségen Petheő Attila járási elnök beszédében új, a magyar iskolákba való beíratkozást ösztönző programot hirdetett hiszen, mint mondta: "a Csemadok nélkül nincs magyar érdekképviselet, nincs magyar jövő a Felvidéken". Felkérte az alapszervezeteket, hogy még ebben az esztendőben kezdjenek gyűjtést a tagjaik között és lehetőleg minden Csemadok tag a Komáromi járásban támogassa egy euróval a községében magyar iskolába iratkozó gyerekeket.
A rendezvény résztvevőit köszöntötte Hrubík Béla országos elnök is, aki beszédében az elmúlt 60 évre emlékezett. Az ünnepi közgyűlés az Á‰rsekújvári Rockszínpad 56 csepp vér című zenés darabjának fergeteges bemutatójával zárult. A rendezők külön köszönetet mondtak a házigazda Bátorkeszi csemadokosainak és Sipos József polgármesternek a szíves vendéglátásért. (cstv)
Back to top
View user's profile Send private message
Guru



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 87

PostPosted: Sun Jan 17, 2010 10:05 pm    Post subject: Reply with quote

Kéz kezet mos:

Zsille Béla lemondott a Csemadok galántai járási elnöki tisztségéről
Ášj elnöke van a Csemadok Galántai Területi Választmányának, ugyanis Zsille Béla lemondott tisztségéről, és helyébe a járási elnökség tagjai pénteki ülésükön Száraz Erzsébetet, a Csemadok Nagyfödémesi Alapszervezetének elnökét választották meg.
A rendkívüli elnökségi ülést azért kellett összehívni, mert Zsille Béla írásban benyújtotta lemondását a Csemadok járási elnöki funkcióról, az elnökségi ülésen személyesen már nem is jelent meg.
Döntése minden bizonnyal azzal függ össze, hogy a Csemadok-tagok körében bizalmatlanságot szült, hogy Zsille Béla beállt a Most-Híd pártba, és ennek színében indult, sikertelenül, a megyei választásokon.
Az elnökség egyhangú szavazással megválasztotta helyébe Száraz Erzsébetet, aki sokéves tapasztalattal rendelkezik a kultúraszervezés terén, a Csemadok nagyfödémesi helyi elnökeként és a kultúrház igazgatójaként.
Felvidék Ma
Mézes Rudolf + Zsille Béla - együttműködés, Pázmány Péter Alapítvány kuratóriuma


Megállapodás

2010. január 5-én Dunaszerdahelyen tanácskoztak az idei Országos Népművészeti
Fesztivál megvalósításáról a Táncfórum, a Csemadok , valamint a Csemadok
Művelődési Intézetének képviselői. A megjelentek megállapodtak abban, hogy az
idén május 28-30-án Deákiban megrendezésre kerülő fesztivál sikere érdekében
fontosnak tartják a megrendezésére benyújtott pályázatok kiemelt támogatását, s
ennek érdekében minden fórumon közösen lépnek fel.

A Táncfórum a benyújtott pályázat ismeretében kidolgozza elképzelését az idei
fesztivál megvalósítására, amely az anyagi döntés ismeretében bővíthető, vagy
szűkíthető. A Táncfórum és a Csemadok Művelődési Intézete ezzel párhuzamosan
kidolgozza az Országos Népművészeti Fesztivál hosszú távú koncepcióját.


Dunaszerdahely, 2010. 1. 5.
www.csemadok.sk
Mézes Rudolf (Csemadok Galántai TV)+Hégli Dusán (Most) - együttműködés, pályázati pénzek
Back to top
View user's profile Send private message
vencel



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 1487
Location: Pozsony

PostPosted: Tue Feb 02, 2010 5:23 pm    Post subject: Reply with quote

Kiűzetés a Paradicsomból
Egy Madách-ünnepség margójára

Kevés olyan tája van a világnak, amelyet úgy megáldott a Teremtő írófejedelmekkel,mint a Palócföldet, ám a jó Isten aligha igazodott a palócokhoz, akik azt tartják, hogy jó, ha mindenből sok van, de legalább kettő. Csak így történhetett meg, hogy még erre is ráfejelve , e nagyságokból mindjárt hármat is küldött a világnak eme kis szegletébe, ahol, ha az ujjunkat rátesszük a térképre, vígan elfér alatta a Balassiak ősi fészke, Kékkő; a nagy palóc, Mikszáth szülőfaluja, Szklabonya; és az oroszlánbarlangot rejtő Madách-fészek, Alsósztregova, nem is beszélve Szindbádról, aki éppen innen, Szécsénykovácsiból, a Trianonban hajózhatónak nyilvánított Ipolyon evezett fel a magyar irodalom nagyjai közé. Csak az idő és tér hiánya hallgattathatja el velem az olyan további nagyságokat, mint Szabó Lőrinc, Komjáthy Jenő, vagy éppen az irodalmi aprószentek közt is emlegethető, nemrégiben öröklétre szenderült barátainkat, Csikász Istvánt vagy T. Pataki Lászlót. Á‰s akkor még nem is beszéltem azokról, akik éppen a világhír felé vezető úton megálltak vagy visszafordultak, s akikből még akármi lehet.
Bámulatos az a gyanútlanság, amivel az 1822. esztendő átfordult a következőbe. Persze, csak innen, 187 év távlatából nézve, hiszen a történelem, amikor éppen a jelen idejét éli, mit sem tud a jövőről. Az akkori jelen jövőjét mi ismerjük, kései utódok, természetesen már múltként, amelynek gyanútlanságán álmélkodhatunk, borzonghatunk és élcelődhetünk. Mindazonáltal 1823 azon évek egyike (s az ilyesfajta esztendők a leggyakoribbak még egy mozgalmas sorsú, egy balsors tépte nemzet históriájában is), amikor semmi sem történt. Semmi olyan esemény vagy eset — legalábbis a közélet színpadain —, amiről az akkor élők okkal-joggal vélhették volna, hogy a nemzet sorsának változását készítik elő.
Ki gondolhatta, mely látnok, próféta vélhette, hogy ez az 1823-as esztendő a magyar nemzet sorsát máig meghatározó magvetés és sarjadás ideje? Ami történelemnek bizonyul, az most még családi esemény: gyöngécske fiúgyermekek születnek majd Kiskőrösön Petőfi Sándor, Alsósztregován Madách Imre.
A mai napon azonban Madách Imrének kell állnia a középpontban, annál is inkább, mert e kis ember, aki 1823. január 21-én úgy döntött, hogy éppen annak a napnak az előestéjén tekint szét idekint a világban, amikor Kölcsey Ferenc befejezi a magyar nép imáját, megíródik egy vers, amiről csak szerzője tud, valahol az ország keleti végein, s amely vers azóta is zsoltáros teljességgel szól a nemzeti sorsról. Ágy nemcsak címe, hanem mondanivalója miatt is a nemzet himnusza lett. S hogy ez a nap majd egykoron a Magyar Kultúra Napja lesz, ekkor még senki sem sejthette. De lehetne e szebb felfuttatása e napnak mint éppen Petőfi Sándor, Mikszáth Kálmán és Madách Imre születésnapja? Aligha.
Fényes Elek Madách szülőfalujáról a korabeli geográfiai szótárában még úgy ír, hogy ,,tót falu Nógrád vármegyében egy völgyben, minek földje agyagos, néhol köves, néhol vadvizes, hegyes és vízmosásos. Legjobban termi a rozsot , zabot, burgonyát, veres lóheréjét, rétjei néhol háromszor kaszálhatók.“ Fényes Elek azonban még nem olvashatta ekkor Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyőjét, ahol erre a csodára, hogy egy évben háromszor is kaszálhatják a rétet, mint Glogován, elég meggyőző példa szolgáltatik.
A Madách -családba azonban már beleszületni sem volt akármilyen tett, hiszen a 12. századig visszavezethető családfán a középkori vitéztől, a törökverő hősökön keresztül, a kuruc főtisztig mindenki virágzott, s hogy írói vénáját sem csak úgy a sztregovai patakban találta, bizonyítékként ott volt felmenői között a költő Madách Gáspár, vagy éppen Zrínyi Miklós , de a későbbiekben még Krúdy Gyula is emlegette a Madáchcsal való távoli atyafiságot, bár ez inkább már csak az ő számára volt felemelő.
Csoda- e hát, ha Madách Imre sorsa már eleve a születésekor megpecsételődött? Már fiatalon, a szerelem első érintésére virágba, lant-virágba borult a szíve. Hivatalnokként éli meg első tragédiáit, melyet írói vénájának köszönhetően próbál feldolgozni drámáiban és versciklusaiban, nem túl nagy sikerrel. Az Európában fellángolt forradalmak 1848-49-ben őt is megégetik, majd később Kossuth titkárának bújtatásáért egy évi, letöltendő börtönbüntetésre ítélik. Házassága megromlik, elkezdődik számára az az élet, mely akaratlanul is Az ember tragédiájának megírásához vezeti.
Árói fantáziám azonban nem enged nem eljátszani a gondolattal, vajon miként élne és alkotna ma Madách Imre? Vajon a XX. és az alig kifutott XXI.század nemzeti és világ tragédiáit hogyan dolgozná fel az önmagával is sokat vívódó drámaíró? Az oroszlánbarlang magányába menekült remete, vajon hogyan járná végig a mai kor világpolgárai által gerjesztett lelki pusztatságban Az ember tragédiájának helyszíneit? Az első színben valószínűleg a teremtés befejezését ünneplő angyalok helyett, az Ášrral együtt keseregne Ádám képében a világ végének kezdete fölött, ahová az emberiség egyre nagyobb telhetetlensége, a Földnek , a természetnek, és a természeti erőforrásoknak minden következmény nélküli kizsákmányolása okán jutott. Az égből kitaszított Luciferrel együtt Ádám és Á‰va hiába keresnék a számukra tiltott két fát, és annak gyümölcseit ,mert mire a Paradicsomba érnének, azokat már ellopták volna, a kerítésbe vezetett villanyáram ellenére is. Mire Ádám leveri a kerítés cövekeit, és Á‰va lugast alkot, Lucifer képében megjelenik az APEH ellenőr és befizetteti velük az ingatlanadót. Ez a legbiztosabb módja annak, hogy maguktól is, hátrahagyva a két tiltott fa hűlt helyét, hanyatt-homlok elmeneküljenek a Paradicsomból. Valószínű azonban, hogy nem menekülnének Egyiptomig. Elégséges lenne, ha a parlament lépcsőjéig eljutnának, s ott az ismert mondatok is elhangozhatnának a rabszolga szájából:,, Uram, segíts!“ Á‰va pedig, akár az egyiptomi színben, férjére borulva elmondhatná: ,,Hiába kéred azt, ki kínjainknak nem volt részese. Nem ért, nem ért! – Halk a jajnak szava, s a trón magas.“ A következő színben , mely akár Athén is lehetne, de nem az, a H1N1 vírussal sújtott fővárosban, ahol a zsíros végkielégítések számlálásában kimerült BKV vezetőket már sem a sztrájkkal fenyegető munkások, sem az ital, sem az öszödi és egyéb más Kossuth-téri nemzetmentő beszédek nem szórakoztatják, megjósoltatják Joshi baráttal a birodalom bukását. A nyugati fejlett civilizáció közben Tankréd lovag képében vívja modern keresztes hadjáratait Irakban, az egykori Babilónia földjén, és Afganisztánban, ahol mindenki, akinek más a bőrszíne és szakálla van, Oszama Bin Ládennek nyilváníttatik, és a civilizáció atommáglyájára vettetik. Közben, mint egykoron Kepler, a világ valamelyik sötét hegyén ( de lehetőleg Amerikában) ,megépítik a világ legnagyobb teleszkópját , hogy az ember ellásson a csillagokon túlra, a Teremtés koráig, lehetőleg úgy, hogy lássa, ahogyan Isten az idő kezdetén elhelyezi az ősrobbanás gyújtózsinórját. S miközben kutatjuk a végtelent az újabb és újabb galaxisok után, elnézünk embertársaink feje fölött, akik százezrével halnak éhen és szomjan körülöttünk, válnak hajléktalanná, vagy áldozataivá lesznek esztelen, gyilkos öldöklésnek a harmadik világban. Ádám joggal tehetné fel a kérdést,vajon mi van távolabb az embertől? Egy-egy galaxis, vagy a másik ember fájdalma és nyomora? De megérkezünk a rendszerváltás éveibe, ahol ismét a szabadság, egyenlőség , testvériség jelszavát tűzhetjük a zászlónkra , melyeket később átírnak , főleg itt Közép- Európában, a gyűlölet, megalázás, és kiszolgáltatottság jelszavára a nemzeti nacionalizmusok jegyében. Nyelvtörvényeket alkotnak a többségi nemzet védelmében, embereket aláznak meg nemzeti hovatartozásuk miatt. S jön egy író, aki megírja:
,,A szabadság a legnagyobb jó az életben, de igen nagy ára van. Ez az ár, a szabadság ára, olyan magas, hogy csak kevesen hajlandók megfizetni. Á‰s mindenki egyedül döntheti csak el, hajlandó-e ezt a félelmetesen nagy árat megfizetni… Az élet tele van nyomorúsággal és megalkuvással. Á‰s névtelen, kis emberek millióitól nem lehet követelni, hogy hősök legyenek, feláldozzák a szabadságért a családjuk biztonságát, a mindennapi kenyeret vagy éppen az életüket… Nem tudok ítélni egy társadalom felett, amely a zsarnokságban elveszíti szabadságigényét. Ilyen az élet. Ilyen az ember. De azt megmondhatom, hogy mind az utálatosságok között, amit ebben a korszakban megéltem… nem azokra haragudtam, akik nem voltak hajlandók megfizetni a szabadság árát, hanem azokra, akik állandóan keresni is akartak azon, hogy nem voltak szabadok.“Ezt az írót Márai Sándornak hívják. Nem értettük, amikor azt mondta, hogy a bolsevizmusnál csak egy rosszabb van, ami utána jön. Ma már tudjuk. Igaza volt. A következő színekben látjuk, ahogyan a szemünk előtt omlik össze minden, amit a szabadságról, a jogról és az egyenlőségről hittünk. Eljátszották a bizalmunkat. Á‰s eljutunk a modern kori falanszterbe, az egységesült Európába, ahol a kereszténység eszméje, mely a családot , az erkölcsöt testesíti meg, már nem fontos. Az új európai eszmék: a csoportérdekek, a piac, a termelési mutatók hálójában vergődő társadalmak, a gazdasági válság és kiszolgáltatottság. A család, mint a társadalom sejtje, felbomlóban van. A Németországban dolgozó apuka, az Angliában szociális munkás anyuka, és a bébicsősz gyerek Hollandiában már nem alkot családot. Ami összeköti őket , az a mobiltelefon, az internet és a skype, falanszteri átalány díjszabás alapján. Pedig még felhallatszik a távolból Ádám egyre halkuló szava:,,Mi ország ez, mi nép, melyhez jövénk? Egyet bánok csak: a haza fogalmát. Megállott volna az tán, úgy hiszem, ez új rend közt is.“ Elgondolkodtató a figyelmeztetése: ,, Mi eszme az, mely a széles világot eggyé olvasztja, mely a lelkesülést, az emberszív e szent örök tüzét, mit eddig száz hitványsággal szított, s ábrándos harcra zsákmányolt ki csak, nemesb célhoz vezérelendi végre.“ Á‰s eljutunk az űrbe, hogy megtudjuk, mi van a Hold túlsó felén, pedig azt sem tudjuk mi van az utca, a ház, a domb, a folyó túlsó felén. Kijutunk a világűrbe,hogy megérthessük, az ember a Föld foglya és az is marad. Nem kell elmennünk az eszkimókhoz, hogy megtudjuk, kevés a fóka, s a Föld nemhogy kihűl, de felmelegszik. Mi emberek még ott is fel tudjuk olvasztani a jeget, ahol elméletileg nem is olvadhat. Rá kell jönnünk, hogy a tudomány nem mentheti meg a Földet, mert azt a politikusok irányítják, tartják a markukban. Á‰s eljutunk az utolsó színhez. ,,Uram, rettentő látások gyötörnek, és nem tudom, mi bennök a való. Á“h mondd, óh mondd, minő sors vár reám…“ Igen. Mostanában , egyre többen újra Istenhez fordulunk. Vajon mi lesz velünk? De a kérdésre a választ magunknak kell megadni azzal, hogy végre felismerjük, az ember legnagyobb tragédiája maga az ember. Isten hat nap alatt megteremti a Földet. A hetedik napon megpihen, és végignéz nagy művén. De jön az ember a nyolcadik napon, végignéz azon, amit Isten teremtett, és elpusztítá azt. Ecce homo! Leonardo da Vinci írja: ,, A víz, melyet a folyókban a kezeddel érintesz, az utolsó cseppje annak, ami elment, és az elsője annak, ami jön“. Ha kételyeid vannak , állj a víz partjára , és kérdezz. Nem tudom, mennyi a valószínűsége annak, hogy a sztregovai patak fűzfáiról lehullottt levelekből az Ipolyon, a Dunán és a Fekete tengeren keresztül, mennyi jut el az óceánig. Hitem szerint egy eljutott. Az értől az óceánig. Á‰s ez megnyugvással tölt el. ,, Á‰s mindvégig Az ember tragédiáján hangzik az a bánatos muzsika, amelyet maguknak, magukban vonnak a férfiak, akik a Nőben megcsalatkoztak. Néha úgy tűnik fel e drámai költemény, mintha a sztregovai uraság pusztán a maga mulattatására mártogatta volna pennáját a tintatartóba, aminthogy a naplókat és önéletrajzokat azok írják, akik némi elégtételt akarnak venni az élet bántalmaiért“ – írta Krúdy Gyula. Azt hiszem, igaza volt. S mintha csak Az ember tragédiájának utolsó mondatait hallanánk Ádámtól, Ady Endre egyik versének felejthetetlen sorai jutnak eszembe:
,,Ha van Isten , meg ne sajnáljon engem
én magyarnak születtem
Szent galamb nehogy zöld ágat hozzon
Áœssön csak ostorozzon
Ha van Isten , földtől a fényes égig
Rángasson minket végig
Ne legyen egy félpercnyi békességünk
Mert akkor végünk, végünk!”

Hrubík Béla
Back to top
View user's profile Send private message
Bendegúz



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 1296

PostPosted: Thu Jul 01, 2010 9:00 am    Post subject: Reply with quote

"2010. augusztus 9-14. Zsigárdi verstábor
Rendező: Zsigárdi polgári társulás

Társrendezők: Pro Traditione Zsigárd polgári társulás, Csemadok Zsigárdi Alapszervezete

Helyszín: Kulturális-Közösségi és Tájékoztató Központ, kultúrház, szabadtéri színpad, iskola Czajlik József rendező és Gál Tamás színész vezetésével tehetséges versmondók és felkészítő pedagógusaik szakmai tábora, ahol külön képzésben részesül a diák és külön a pedagógus is. A tábor zárórendezvénye Tóth László és Barak László verseiből összeállított irodalmi est a táborlakók fellépésével. Cél a szlovákiai magyar szerzők műveinek népszerűsítése és szakmai továbbképzés pedagógusok és tehetséges diákok számára.

Kéri a résztvevőket, hogy egy szabadon választott Tóth László és egy Barak László verssel érkezzenek, melyet lehetőleg fejből kellene tudni."


Hrubík Béla bátyánktól kérdezem illő tisztelettel: Ezt most mégis hogy tetszik gondolni? A cél Barak László műveinek népszerűsítése? Most?
Back to top
View user's profile Send private message
Attila



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 810

PostPosted: Thu Jul 01, 2010 9:50 am    Post subject: Reply with quote

Ez csak valami vicc???
Back to top
View user's profile Send private message
Bendegúz



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 1296

PostPosted: Thu Jul 01, 2010 9:53 am    Post subject: Reply with quote

Szerinted?

forrás: http://www.parameter.sk/rovat/regio/2010/07/01/barak-laszlo-toth-laszlo-vers-keretik-kaszas-attila-kulturalis-fesztivalra
Back to top
View user's profile Send private message
Display posts from previous:   
This forum is locked: you cannot post, reply to, or edit topics.   This topic is locked: you cannot edit posts or make replies.    Kukac archí­vum Forum Index -> Felvidéki közélet All times are GMT
Goto page Previous  1, 2, 3, 4, 5
Page 5 of 5

 
Jump to:  
You cannot post new topics in this forum
You cannot reply to topics in this forum
You cannot edit your posts in this forum
You cannot delete your posts in this forum
You cannot vote in polls in this forum


Powered by phpBB © 2001, 2005 phpBB Group