Kukac archí­vum Forum Index Kukac archí­vum
A www.kukac.sk archívuma
 
 FAQFAQ   SearchSearch   MemberlistMemberlist   UsergroupsUsergroups   RegisterRegister 
 ProfileProfile   Log in to check your private messagesLog in to check your private messages   Log inLog in 

Kárpát-medence
Goto page Previous  1, 2, 3, 4  Next
 
This forum is locked: you cannot post, reply to, or edit topics.   This topic is locked: you cannot edit posts or make replies.    Kukac archí­vum Forum Index -> Kukac kávéház
View previous topic :: View next topic  
Author Message
huba



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 637
Location: Nagymagyarország szép erdei:)

PostPosted: Fri Apr 28, 2006 8:45 pm    Post subject: Reply with quote

Reményik Sándor:

Ášj szövetség


Fájdalmam szörnyű, kiáltó szavát
Az éjnek adom át, a hangtalannak:
Nemzet nincs már...!

De magyarok még vannak.

Ország nincs már, a haza elveszett,
De egymást átölelő lelkek vannak,
Á‰s egymás felé kinyújtott kezek.

Erő nincs már és nincs már hatalom,
Sem a föld felett, sem a föld alatt,
De él és velünk van a gondolat.

Egymásra gondolunk
Á‰s arra, ami magyarrá tesz minket,
Megértjük egymás szeme-villanását
S hogy "nem"-et gondolt, aki "igen"-t intett.

Ha szétvetették hű, védő karámunk,
Ha porig égették a szentegyházat:
Nincs más remény és nincs más feladat,
Mint összeszedni ott, ahol a nyájat.

Csak ketten legyünk együtt, ketten-hárman:
Már kivirul a lelkek tavasza,
Csak néhányan, egy kicsike kis zugban,
Á‰s az a kis zug - az lesz a Haza.

S aki egyedül, magára marad,
Á‰s alkot, elhagyottan , egyedül:
Idők vásznára, örök jel gyanánt
A lelkéből a nemzet kivetül.

Leszállunk önnön lelkünk mélyire,
Van ott még sok arany!
Tüzet-táplálni: fekete gyémántok,
Á‰s talán - vas is van!

Ha kell, hát eltemetjük minden holtunk,
Csendes lesz a mező;
De aztán: szemzünk... oltunk;
Jönnek a gyermekek, az unokák...
Valamit mindenkibe beleoltunk...

Fájdalmam szörnyű kiáltó szavát
Az éjnek adom át, a hangtalannak:
Ország nincs már...!

De magyarok még vannak.


1920 februárja


Ma 2006 április vég' estjén fordulunk mi magyarok is a tavaszba, úgy mint minden népek, saját sorsunkkal.
A horvátországi pozsega megyei Gaj-ban is, mely magyarsága máig él és sosem esett róluk szó. Az erdők lekerítve máig aknamezők. A Papuk hegyláncán leégett, tornyaszegett templom. Kiégett tank. 1994. 2006. Á‰s ma ugyanazt az eget nézik a gaji magyarok, száz éve még nyolcszázan voltak.

Ipolybalog felett ugyanaz az ég Felvidéken, csak mostmár a Szent koronánk is világít belül.

S ugyanaz az ég Nagybocskón a Felső-Tisza kanyarban, Kárpátalján, ahol épp egy holland és egy magyar osztják a segélyszállítmányt a sorban álló magyaroknak.

A Szilágysági Bükk hegység mögött, a völcsöki református lelkész tartja kezében a budapestről kapott új könyvét, s nézi, ahogy az öregek terelgetik be fekete, savanyú tejet adó bivajaikat.

Csángóföldön Diószénben fogja a fejét egy csángó-magyar szülő, merje e bevállalni a magyar nyelven tartott korrepetációt gyermekének.
Nehéz csend, ugyanaz a sötét égbolt, néhány csillaggal.

A vajdasági Al-Dunánál Székelykeve magyarjai most is a homokzsákokat adogatják, és fohászkodnak ugyanahoz az Á‰ghez.

Ausztriában, Locsmándon , amikor az egyenesre szegett sövényű utcán megint magyar biciglisták húznak el,határozhatja el Fridrich Kovatsch épp most , magyar tagozatra adja kis kölykét.

Szlovénia apró falvában, Csentevölgyben, Kancsalék vizsgálgatják a szőlőrügyeket az esti órán, ahogy azt Szent Györgykor szokás. Kicsik a rügyek, az is valami, két hetes a lemaradás. Talán a májusi esők. Azt mondják a nemzet sorsát tükrözik a szőlő hajtásai. 56-ban korók voltak, 89-ben nagy levelüek, érdekes.

Az én kedves Magyarországi falumban nem vizsgálják a rügyeket. Hazajöttek pár hete a Kossuth térről, s még velük van a hangulat. Még mindig. Á‰lik az életet, a természet betakarja őket, és csodálatos kápolnájuk, melyen a Hold végighúzza fényes mutatóujját. Ugyanaz az égbolt. A fohász csendesebb, de megszokottan békés. Hideg az éjszaka a záporos nap után. Tavasz van, de mintha valami ősz is lenne ebben a tavaszban. Á‰s ez az ősz Balatonőszöd felől érkezik.
Nem érdekes.
A gerendás boltozat alatt vacsorához terítenek.
A hangtalan éj alatt csendesen telnek az esti, családi percek.
Ez a kis nyáj egézséges, ép, és tudja feje fölött ugyanaz az égbolt, mint bárhol máshol a Kárpátok alatt.
Back to top
View user's profile Send private message Visit poster's website
huba



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 637
Location: Nagymagyarország szép erdei:)

PostPosted: Fri Apr 28, 2006 9:50 pm    Post subject: Reply with quote

Pénteksúr

Egy pénteksúrból elszármazott felvidéki borásznak (bár nem tudok róla, hogy bejelentkezett volna, de remélem hazafi továbbítja)

Régi vásártarásokból számos falunév ered. S Nyugat-Felvidéken nem is olyan messze egymástól megtalálhatjuk a napokat egymás után. Tardoskedd, Á‰rsekúvár felett, Dunaszerdahely, Csütörtök (szlovákul még sose sikerült jól kimondani:) ) Pozsony és Szerdahely közt, aztán Szenc alatt Pénteksúr, nem is olyan messze aztán Nagyszombat városa. Vasárnap mindenhol vásároztak, innen is a neve vásárnap, a hét végén, hétfőn, pedig a kereskedők is lepihentek, megszámlálták a pénzüket. Aztán kezdték újra a kört.
Ha mondjuk valaki bort árult, már Taroskedden túladhatott a jobb fajta borokon, mondjuk, amelyek nyéki dűlőn termettek:). Aztán a villányin, szekszárdin, egrin, sopronin, badacsonyin, zoboraljin, bánáti testes vörösborokon. Péntekksúrra még éppen maradt jó bor, s a legrosszabbakkal szegény nagyszombati csuhások, németek és tótok kellett beérjék, mondjuk amilyeneket még Hammerlik is kiöntene.Smile

Súr. Õsi magyar név. Az István királyban is szerepel, Szakácsi Sándor énekli szerepét, a kétkulacsozó szerepére inkább most ne térjünk ki. Embarassed
Pénteksúr és Hegysúr is Súrról kapta nevét. Talán Súr nemzetségfő, vagy nagy harcos volt e környék ura idestova 1100 éve, a kilencszázas évek elején.
Szép süveggel, prémruhában, veretes övvel és mondjuk a galgóci tarsolylemezzel gondoljuk el őt, mondjuk.
Á‰s épp Galgóc és Szered közt van megint néhány Súrról elnevezett település: Nagysúr, Várassúr, Valtasúr, Nemessúr, ma ez mind egyben Surovce. Várassúr még várat is sejtet, aminek ma már semmi nyoma, nem mintha annyira keresnénk azokat...
A következő Súr nevű falu a Bakony erdejében bújkál, Veszprém megyében, a magyar falu, s az a tisztességes, ha megemlítjük néhány szlovák család is költözött ide egykor, akik azóta színezik a helyi súriak génjeit, szőkés frizkóját.
Most ennyi Súrról tudok beszámolni, meglehet, hogy van még néhány.
S ha belegondolunk, hogy az -ány/-ény valamiféle régi becézőképző Surányból is akad egy pár. Nem kell ódzkoni Nagysurány is volt magyar falu, s ki tudja mit hoz a jövő!?
A Szentendrei-szigeten 50 éve alapították Surány nyaralótelepét, Zoboralja végén pedig a vicsápapáti dombon túl, ahol egy tőke sincs, ott van Surányka (Surianky) málladozó kúriáival.

Pénteksúr közel van Pozsonyhoz melynek agglomerációs körzetében az elmúlt időben felgyorsult az asszimiláció, melybe Cseklész már elveszett.
Ezért is kívánunk minnél több erőt a szenci végeknek, minél több kis pénteksúri magyar diákot a Zonctoronyi magyar iskolába, és üzenjük az itteni magyar pedagógusoknak, hogy mi itt a vörös beton-pláza Budapesten tudjuk, hogy küzdelmük nehéz, de kitartó és gyümölcsöző.
Minden ilyen kitartó küzdelem, és az azt tetéző ünneplő pihenés benne van a magyar zászlót emelő kézmozdulatban a mi ünnepeinken is.
Köszönjük!

Sok erőt és vidámságot!
Á‰s szeretetteljes koccintást, mondjuk a Pénteksúrról elszármazottak finom boraiból!

Nekem már volt szerencsém hozzá.
Back to top
View user's profile Send private message Visit poster's website
huba



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 637
Location: Nagymagyarország szép erdei:)

PostPosted: Tue May 30, 2006 7:07 pm    Post subject: Reply with quote

No, tegyünk gyorsan még egy kört itten a Kárpát-medencében.

Néha jól esik így képzeletben vagy emlékek alapján kirándulgatni.

Alsótatárlakán úgy kb. 8000 éves emlékünk van. Hm. A székely rovásíráshoz hasonlító jelekkel rót, alsótatárlaki rovás úgy 8000 éves. Az emberiség első írásos emléke.
( http://www.dobogommt.hu/ujsag_cikk.php?kat=ujsag/21&cikkid=4 )

Budakalászon kereket találtak, az első kereket a világon, Felvidéken , Kassa alatt Alsómislyén szekeret ábrázoló szobrocskát találtak az őskorból, nálunk találták meg a legrégebbi homo sapiens csontokjait, a világ legidősebb nyilhegyeit, és az első sípot, mintegy 35000 éveset.

A Kárpát-medence ősi emberi kulturális bölcsőként mégsincs kiemelve, mert az ókorban nem volt jelentős birodalom itt a hunokig. Az avarokról meg alig tudunk, bár a Szent koronát egyes ötvösök, mint Csomor Lajos tölük eredezteti. Szkíták és szarmaták, kelták és germánok, morvák, és szlávok éltek és harcoltak itt a magyarokon kívül a középkor előtt.

Most különös, furcsa érzések támadnak.
Dobrezonáláshoz hasonlító hang. Mennydörgés Alsótatárlakán.
A besötétedett maros-parti hegyoldalt villámfény világítja körbe. Tombol a természet, az elemek tiltakoznak.

Egy öreg kéz keresztet rajzol egy kenyérre Kárpátalján.
Egy hajdúsági juhász a bajuszát pödri.
Felvidéken , Martoson és Alsószeliben a jurtasátrak oldalait tépi a szél.
Egy Isten háta mögött székely otthonban egymásra néznek az idősek.
Egy csángó gyerek megáll a kúthoz menve.

Alsótatárlaka felett hullámzanak az erdők.
A Szebeni havasok vadul emelkednek a távolból.
Az egyik ormon madárként széttárt karú ember áll.
Á‰s csillapodni kezd talán a est, lefojtódik az energia.
Az széllökésekkel új, nyugodt idő igérkezik.
A táltos még mozdulatlanul ott áll a sziklaormon, mint Jézus Rio de Janeiróban.

Á‰s mondja Attila vezér családfáját visszafele.

Attila
Mundzuk
Torda
Csemen
Thé
Opor
Kadisa
Berend
Zoltán
Bulcsú
Balog
Zombor
Zamor
Rél
Levente
Külcse
Ompud
Miske
Mikó
Bezter
Csanád
Bakony
Bendekürt
Tarkán
Otmár
Rada
Beler
Keár
Keve
Kelend
Dama
Bor
Nimród
Kus
Kám
Noé

A sziklaperem üresen áll.
Lassú permetező eső kezd esni.

...

A Békás-szorosi Oltárkőn a keresztre tűzött magyar zászlót, miután a román hegymászók nem tudták leszedni, gépfegyveres helikopterrel lelövik...

Nem értik, nem akarják érteni a titkunkat.

A virágos bokorból rájuk is néz a mezopotámiai aranykos-szobor, melyet Ur városában találtak, a Bibliai Á‰denkert közelében, a PG 1237-es sírban.
Szeliden néz az őshonos magyar rackajuh Bibliai távlatokból.

Ne féljetek!
Back to top
View user's profile Send private message Visit poster's website
mikulas



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 532

PostPosted: Wed Jan 24, 2007 3:49 pm    Post subject: Reply with quote

Milyen nemzeti tanács kell?*
Demokratikus és hatékony magyar érdekképviseletre van szükség

Szerbiának nincsen a kisebbségi jogokkal és szabadságokkal foglalkozó törvénye. Szerbiában nincsen intézményesen megoldva a kisebbségek parlamenti képviselete. A szerb-montenegrói államközösség 2006. június 5. megszűnése után a szerbiai kormány (a Képviselőház hatékony ellenőrzése nélküli) (kormány)hivatalt hozott létre a korábbi az államközösségi emberi-és kisebbségjogi minisztérium „munkafeladatai egy részének ellátására”. Szerbiában nincsen olyan intézmény sem, amely hivatásos és szakmai alapokon foglalkozna a kisebbségek helyzetével.
Az Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetségének (IHF) elemzése szerint a 2006. november 7-én kihirdetet új szerbiai alkotmány nem a polgári állam eszméjéből indul ki, hanem a „szerb nép és a többi polgár” államaként, ami elválasztja Szerbiát Európától.
– A kisebbségi jogokat és a vallási szabadságokat illetően az alkotmány ellentmondásokkal teli. A jogok ugyan szavatoltak, ám a parlament akkor vonja meg őket, amikor akarja – mondta Aaron Rhodes, az IHF végrehajtó igazgatója1.
Kulturális autonómia
A nemzeti kisebbségi autonómia szempontjából rendkívül fontos a szerb alkotmány 75. cikk 3. bekezdésének megfogalmazása, mely szerint „a kulturális, oktatási, tájékoztatási és a hivatalos nyelv- és íráshasználati jogok megvalósítása terén az önkormányzati jog megvalósítása érdekében a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsokat választanak, a törvénnyel összhangban”.
Az alkotmánynak ez a rendelkezése csak a szavak sorrendjében tér el a volt szövetségi kisebbségvédelmi törvény 19. cikkének 1. bekezdésétől és – a részleges, ún. kulturális autonómián túl – nem teszi lehetővé a nemzeti kisebbségek számára a nemzeti autonómia egyéb megnyilvánulási formáit. A kisebbségi közösségek számarányos képviseletét a szerb parlamentben pedig meg sem említi.
Ez ellentétben áll azokkal a követelésekkel, amelyeket a szerb hatalom támaszt a kosovói szerbek nemzeti autonómiája érdekében, vagyis kettős mércét alkalmaz. Ismeretes ugyanis, hogy a szerb kormány még 2004-ben külön dokumentumot dolgozott ki, amelyben a kosovói szerbek számára nemzeti alapú területi és perszonális autonómiát irányoz elő. Ebből is látszik, hogy az új alkotmányt előkészítő szerb pártok a szerbiai nemzeti kisebbségek számára nem hajlandóak biztosítani azokat a jogokat, amelyeket a saját nemzettársaiknak követelnek Kosovón.
Az alkotmány idézett megfogalmazása alapján elmondható, hogy minden valóságot nélkülöz Józsa Lászlónak az a minapi kijelentése, miszerint amikor megszületik majd a nemzeti tanácsokra vonatkozó törvény, „akkor a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) fontos hatalmi hatáskörei lesznek”2.
Szerbia nem emelte be jogrendszerébe a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvényt, ami miatt – az államszövetség megszűntével – ez a törvény hatályát vesztette3. Ugyanez vonatkozik a volt államszövetségnek az emberi és kisebbségi jogokról, valamint a polgári szabadságokról szóló Alapokmányára is. A szerbiai kisebbségek gyakorlatilag tehát törvényes védelmi rendszer nélkül maradtak.
Ezért teljesen helytálló Ana Tomanova-Makanova, a vajdasági kisebbségi nemzeti tanácsok koordinátorának megállapítása a B92-nek adott nyilatkozatban, miszerint Szerbiában (tehát Vajdaságban is) „a kisebbségek jogvédelmét a törvénytelenség és a káosz jellemzi”.
– Nem volt meg a politikai akarat, hogy meghozzák a szükséges törvényeket, mint amilyen a kisebbségek jogairól és helyzetéről, valamint a nemzeti tanácsok fennhatóságairól, megválasztásáról és pénzeléséről szóló törvény – mondta Makanova4.
Magyar Nemzeti Tanács
A magyar nemzeti kisebbség elsőként választotta meg nemzeti tanácsát, a Szabadkán 2002. szeptember 21-én tartott elektori közgyűlésen, 541 elektor részvételével (a 605 meghívott közül).
A MNT – most már több mint 4-éves tevékenységét – három lényeges körülmény határozta meg:
Az első, a törvényes keret, vagyis az, hogy 2002. február 27-i szövetségi kisebbségvédelmi törvény 19. szakasza szerint „a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek önkormányzati joguk érvényesítése céljából a nyelvhasználat és írásmód, az oktatás, a tájékoztatás és kultúra területén nemzeti tanácsokat választhatnak”. Ez azt jelenti, hogy a törvény a kisebbségi autonómia kereteit a felsorolt négy területre korlátozta.
A második, hogy már maga a 35 tagú tanács megválasztása sem volt demokratikus, mert az nem közvetlen, egyenlő és általános választással, titkos szavazás útján történt. Vagyis ellentétben a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény 19. szakasza 12. bekezdésével, amely előlátta, hogy a tanácsokat „az arányosság és a demokrácia elve” alapján kell megalakítani.
A harmadik, a másodikkal szorosan összefüggő körülmény a MNT nem megfelelő összetétele, mivel tagságának túlnyomó többsége egy párthoz, a Vajdasági Magyar Szövetséghez (VMSZ) tartozik. A tanácsban szimbolikusan helyet kapott ugyan a Magyar Polgári Mozgalom, de az a VMSZ 2005. március 5-i nagybecskereki tisztújító közgyűlésén beleolvadt a VMSZ-be, valamint néhány, a legtöbb esetben a VMSZ-hez közel álló közéleti személyiség is.
Ezek a körülmények miatt a MNT érdemében nem biztosíthatta a magyarok szervezeteinek hatékony részvételét még a tanács hatáskörébe tartozó politikai kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatalban sem, de nem is képviselhette a vajdasági magyarság általános érdekeit.
Az újvidéki civil szervezetek 2005. október 4-i levélben tiltakoztak Rasim Lajiæ emberi és kisebbségügyi miniszternél az MNT működésében és személyesen Józsa László elnöki tevékenységében észlelt negatív jelenségek miatt.
A civil szervezetek egyebek között felrótták, hogy:
– Az MNT-t csupán egy párt – a VMSZ – tagjaiból állították össze, ami e pártnak a politikai monopóliumához vezetett a vajdasági magyarok egész közössége számára fontos kérdéseket illető döntéshozatalban. Ez különösen az Ášjvidéken megjelenő Magyar Szó napilap, a Szabadkán megjelenő Hét Nap hetilap és a Képes Ifjúság ifjúsági lap alapítói jogainak az átvétele alkalmával mutatkozott meg. E lapok alapítója a Vajdasági Képviselőház volt, ám – a VMSZ, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a Demokrata Párt vezetőinek egy elvtelen megállapodását követően – a Vajdasági Képviselőház (2004. június 29-én) az alapítói jogokat átruházta a nem legális és nem legitim MNT-re.
– Józsa László az MNT elnökeként nem hallatta a hangját a nemzeti jellegű kilengésekkel kapcsolatban, amikor pedig politikai nyomást gyakoroltak rá, azt mondta, hogy a nemzeti tanács és ő ebben nem illetékesek. A magyarországi tankönyvek behozatalának kérdése mindmáig nincs rendezve. A hatalom mindhárom szférájának (igazgatás, igazságszolgáltatás, közszolgálatok) intézményeiben a foglalkoztatottak nemzetiségi összetétele mind rosszabb. Nem oldódott meg a magyarittabéi és a tordai általános iskolák kérdése. Az MNT és elnöke évek óta semmit sem tettek a vajdasági magyar nemzeti kisebbség munkaképes része általános műveltségének javítása érdekében – olvasható a civil szervezetek Rasim Lajiæhoz intézett levelében.
Hatékonytalanság és az eredménytelenség
A MNT munkáját az elmúlt időszakban elsősorban a hatékonytalanság és az eredménytelenség jellemezte. Nemcsak, hogy a vajdasági magyarokat érintő számos fontos kérdésben illetéktelennek mondta magát, de még azokon a működési területeken sem tudott jelentősebb eredményt felmutatni, amelyek a törvény szerint megillették. Még amikor szándékozott is tenni valamit, szerb koalíciós partnerei megakadályozták ebben.
Egyes területeken (mint például a kisebbségekhez tartozók biztonsága, az egyes törvényes rendelkezések alkalmazása a nyelv- és íráshasználat területén, a helységnevek kiírása stb.) a helyzet még rosszabbodott is, különösen 2004-ben és 2005-ben.
A közigazgatásban, a bíróságokon és a közszolgálatokban dolgozók nemzeti összetételében továbbra a magyarok továbbra is „alulreprezentáltak”5. A magyar bírók számának növelésére egy évvel ezelőtt Zoran Stojkoviæ szerb igazságügy-miniszter által beígért pályázatok kiírása is elmaradt6. Az újvidéki Községi bíróságon például továbbra is csak egy magyar bíró van, a korábbi öt helyett.
Az egyes községekben a „cirill betűs kétnyelvűséget” alkalmazzák, vagy még azt sem. A topolyai bíróságon például csak a cirill betűs írásmódot használják. A zentai anyakönyvi hivatalban a kétnyelvű anyakönyvi kivonatot cirill betűvel töltötték ki, sőt a magyar mondatokba is cirill betűs bejegyzést használtak. Igaz, lecserélték az osztályvezetőt, de ezzel megoldódott-e a probléma és megváltoztak-e a szerbiai jogszabályok? A gyakorlatban dolgozóknak ugyanis nem világos, hogy a vonatkozó tartományi rendeletek milyen törvényes kötelezettséget jelentenek egy adott önkormányzat számára7. Tiszaszentmiklóson a közigazgatásban nem alkalmazzák az alapszabályba foglalt kétnyelvűséget és „a falu magyar nevének leírásától úgy menekülnek, mint az ördög a tömjénfüsttől”8.
Szabadkán az anyakönyvi kivonatokat, személyi igazolványokat továbbra sem adják ki két nyelven, a magyar helyesírás szabályai szerint és táviratot sem lehet feladni magyar nyelven. „Akinek durva elutasításban lesz része, jelentkezzen a tartományi tikárságon – mondta a kisebbségügyi titkár9.
A közigazgatás annyira nincsen felkészülve/felkészítve a kétnyelvű igazolványok nagy média hírveréssel bejelentett kiadásra, hogy első nekifutásra még a kisebbségügyi titkár nevét sem tudták helyesen beírni a személyi igazolványába10.
A helységnévtáblák kiírására vonatkozó szabályokat is csak ott alkalmazzák, ahol a magyarok vannak többségben. Itt is leginkább átfestik vagy nacionalista parolákat írnak rájuk, stb.
A Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség (VMDK) 2005. május 11-én kérelmezte a szerbiai Alkotmánybíróságnál, hogy vizsgálja felül az óbecsei község alapszabályának törvényességét, mivel a község településeinek csak a szerb nyelvű elnevezését használja, vagyis nem ismeri el Törökbecse, Bocsár, Kumán és Beodra magyar neveit. A bíróság mind a mai napig nem válaszolt erre a beadványra. A VMDK egyúttal a Tartományi Végrehajtó Tanácsnál is kezdeményezte, hogy kötelezze az óbecsei hatóságot a magyar helységnevek kiírására, és hogy készítsen átfogó elemzést – tekintettel más községek, mint például Szenttamás ellenállásra is – a helységeknek a kisebbségi nyelveken való használatáról a tartományban. A TVT úgyszintén nem tartotta érdemesnek, hogy válaszoljon erre a kezdeményezésre.
Itt kell megemlíteni, hogy a 2004. évi beszámoló a NMT egyik „legfontosabb eredményének” éppen a vajdasági települések magyar neveinek meghatározását említi (a 2005. évi beszámolóban ez címszóként már nem szerepel).
A magyar helységnevek meghatározásával kapcsolatban furcsa jogi helyzet alakult ki: A MNT (a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának VAT területén való hivatalos használatával kapcsolatos egyes kérdések részletezéséről szóló tartományi határozat 7. szakaszának 1. bekezdése alapján11 határozatott hozott (határozat a határozat alapján?) a vajdasági magyar helységnevek meghatározásáról és az a határozat meg is jelent Vajdaság AT Hivatalos Lapjának a 2003. évi 12 számában12.
Mivel MNT-nek nincs jogszabályalkotási illetősége, a határozat a Hivatalos Lapban való megjelentetésétől függetlenül, vitatható a határozat kötelező jogi jellege, amit a községek a gyakorlatban ki is használnak. Furcsa mód a MNT-re hárították a helységnevekkel kapcsolatos határozat meghozatalát, holott az lett volna a természetes és jogilag is helyes, ha azt a Tartományi Képviselőház fogadja el. Hogy ez miért nem történt így, azt csupán találgathatjuk.
A MNT munkájában az is kifogásolható, hogy sem a 2004. és a 2005. évi beszámoló nem tartalmaz pénzügyi jelentést, ami átláthatatlanná teszi a MNT pénzügyi forrásait és kiadásait. Józsa László tekintetében pedig felmerül az összeférhetetlenség kérdése is, mivel mint a MNT elnöke, egyúttal az Illyés Alapítvány délvidéki kuratóriumának a titkára is.
Mi a teendő?
Négy évet késik Szerbiában a nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozatala. Á‰s mennyit fog még késni?
Január 21-én Szerbiában parlamenti választások lesznek. A politikusok nyilatkozatai szerint az új összetételű parlamentre mintegy ötven törvény meghozatala vár. Hogy sorra kerül-e és mikor a nemzeti tanácsokról szóló törvény, azt csak találgatni lehet. Ha a törvényt mégis meghozzák, annak elfogadására 2007. vége előtt nehezen képzelhető el.
Az is lehetséges, hogy az új szerb kormányt esetleg nem érdekli egy ilyen törvény elfogadása. Még a magyar képviselőjelöltek között is vannak olyanok, akik azt mondják: „nem fognak részt venni a jelenlegi intézményrendszerekkel párhuzamos intézményrendszerek építésében”13. Ebből arra is lehet következtetni, hogy nem érdekük a MNT.
Az első kérdés tehát, amiben egyet kellene értenünk, hogy szükségünk van-e a nemzeti tanácsra?
A második kérdés, hogy milyen illetősége legyen a nemzeti tanácsnak? Megmaradjon-e a jelenlegi illetékességi köre, vagy inkább egy olyan nemzeti tanácsot kellene létrehozni, amely hallatná a hangját a vajdasági magyarság minden fontosabb kérdésében? Ebben se nincsen egyetértés.
A VMSZ Ášj Esély című választási programja szerint „a személyi elvű (perszonális) kisebbségi autonómia (önkormányzatiság) a VMSZ egyik legjelentősebb megvalósult célkitűzése”. Ez azt jelenti, hogy a VMSZ számára a kisebbségi önkormányzatiság már „megvalósult” (látjuk hogyan), és hogy itt nincsen már semmi tennivaló. Ášj dolog viszont, hogy a VMSZ szorgalmazza a nemzeti tanácsok „külön kisebbségi választói névjegyzék alapján történő megválasztását lehetővé tevő jogszabály elfogadását”. A kérdés csupán az, hogy a VMSZ mint „kormányzati tényező” miért nem érte el a nemzeti tanácsok hatásköreiről szóló törvény időben való meghozatalát.
A MNT-nek még a december 23-ig meghosszabbított mandátuma is már lejárt14. A testület november 27-i ülésén elfogadta „az új MNT megválasztásáig terjedő – „legalább fél éves” – időszak munkaprogramja” elnevezésű dokumentumot15. A kérdés most már csak az, hogy mostantól kinek a nevében működik és kit képvisel a MNT?
– Az elmúlt négy év tapasztalata alapján megállapítható, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsnak nevezett intézmény nem szolgálta magyarságunk közösségi érdekeit, nem is tud felmutatni szinte semmilyen lényegi eredményt. Nem láthatta el a feladatát, mert a testületet létrehozó szerb államnak nem is az volt vele célja, hogy a hatáskörébe utaljon bármiféle intézkedési jogot, hanem az, hogy látszattevékenység végzésére kényszerítve azt, a világ felé mutogatható legyen: létezik ilyen testület. Ennek ellenére a magyar autonómia csírájának, ha nem éppen magának az autonómia megtestesültségének minősítették a tanácsot. Sajnos, a szerb állam érdekeinek e látszólag megfelelő, a kisebbségeink érdekeivel azonban még látszólag is merőben szemben álló elgondolás végrehajtására megnyerte az általa favorizált pártunkat – olvasható az újvidéki civil szervezetek a nemzeti tanácsról szóló 2006. augusztus 18-i Kiáltványában16.
A civil szervezetek szerint alapvető baj volt tehát a nemzeti tanáccsal, hogy a szinte kizárólag a szerb államhatalom kívánalmai szerint jött létre; hogy az egyetlen, a hatalom által favorizált és annak elkötelezett magyar politikai párt befolyása alatt alakult meg és ennek kizárólagos irányítása alatt állt. Ez a párt ezt követően a nemzeti tanácsot alárendelte a vele hatalmi koalícióban lévő szerb pártok érdekének, amely pártok között szélsőséges nacionalista is található.
Ma már egyre többek előtt válik világossá, hogy a nemzeti tanács csakis akkor láthatja el a nemzeti érdekképviseltünket, ha mi magunk hozzuk létre; általános magyar választás útján. Tisztában van ezzel a szerb hatalom is, hiszen a horvátországi szerbek érdekképviselete is hasonló módon valósul meg a horvát Száborban, s hasonló módon kívánja szavatolni saját szerb testvéreinek a megmaradást a szerb állam a koszovói régióban.
A fentebbiek ismeretében a civil szervezetek követelték, hogy a nemzeti tanács választását szabályozó törvény abból induljon ki, hogy a Magyar Nemzeti Tanács a magyar választói névjegyzéken szereplő magyar szavazópolgáraink közvetlenül leadott szavazata alapján legyen megválasztható.

BOZÁ“KI Antal
Ášjvidék, 2007. január 13.
__________
* Vitaindító az újvidéki székhelyű magyar civil szervezetek Milyen nemzeti tanácsot akarunk? címmel 2007.
január 13-án Ášjvidéken megtartott kerekasztal értekezletén
(http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=tukor#1052).
1. „Az alkotmány javaslata szerint a parlament megvonhatja a kisebbségi jogokat!”, Vajdaságma
(http://www.vajdasagma.info/). 2006. október 25. (lásd http://www.humanrightscenter.net/hu/)
2. Meg kell védeni a Szabadkai Rádiót, Magyar Szó, 2007. január 10., 7. o.
3. Az Emberi- és Kisebbségjogi (kormány)Hivatal értelmezése szerint ez a törvény továbbra is hatályos – Centar za razvoj civilnog dru¹tva, Meðunacionalni incidenti u Srbiji u 2006. godini – Dalje smirivanje pred re¹avanje statusa Kosova, Zrenjanin, 2006. december 18. (www.cdcs.org.yu), 3. o.
4. Kisebbségi gettók, Magyar Szó, 2007. január 3., 4. o.
5. -p-: Gyökeres reformok, Magyar Szó, 2006. december 29., 1. és 5. o.
6. víz: Több magyar bíró kell, Magyar Szó, 2006. február 17., 1. o.
7. hhá, K-k: Cirill betűs kétnyelvűség, Magyar Szó, 2006. december 9., 10., Hétvége, III. o.; KABÁ“K Erika, Megalázó törvénytelenség, magyar Szó, 2006. december 16., 17, Hétvége II. o. és víz: Lecserélték az osztályvezetőt, Magyar Szó, 2006. december 23., 24., 25., Hétvége, III. o.
8. ger: Tiszaszentmiklósi egynyelvűség, Magyar Szó, 2007. január 5., 9. o.
9. K-K: Táviratozni csak szerbül, Magyar Szó, 2006. március 29., 1. o.
10. K-K: Mától kétnyelvű igazolványok, Magyar Szó, 2006. június 16., 4. o.
11. VAT Hivatalos Lapjának, 2203. május 22-i 8. száma
12. Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, 2003. augusztus 27., LIX évfolyam 12. szám, 248-253. oldal, vagy Magyar Szó, 2003. augusztus 30., 31., 14. oldal. A határozat 286 helységnevet tartalmaz.
13. Hzsolt: Vajdaság kirablása ellen, Magyar Szó, 2007. január 4., 5. o.
14. i-P: Mikor jár le a MNT mandátuma?, Magyar Szó, 2006. október 19., 5. o.
15. víz: Munkaprogramot fogadott el a MNT, Magyar Szó, 2006. november 28., 1. o.
16. A Kiáltványt az Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségügyi Civil Szervezet, a Nagy Sándor Hagyományápoló és Műemlékvédő Egyesület, az Ášjvidéki Diáksegélyező Egyesület, az Ášjvidéki Magyar Olvasókör és Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete írta alá.
Back to top
View user's profile Send private message
huba



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 637
Location: Nagymagyarország szép erdei:)

PostPosted: Mon Feb 26, 2007 1:15 pm    Post subject: Reply with quote

1849. februárjában Szepesszentmindszent és Alsószalók közt elterülő szorosban, a Branyiszkói-hágóban, sorsdöntő ütközet készülődött. A fehér ruhába öltöztetett Habsburgok katonái védték a hágót. jobbra-ballra a hegyen kétezren őrizték azt, puskákkal, ágyúval felfegyverkezve, az utat többízben eltorlaszolva.

Guyon Richárd, egy -ma úgy mondanánk - vegyes házasságban élő férj, - angol férj, magyar feleséggel - tört előre Szepesváralja felől négyezer főnyi katonája élén. A kétszeres túlerő biztató volt ugyan, de a szoros, kanyargó völgyoldalak, körülbástyázott ellenféllel nehéz terepnek mutatkoztak.

A magyar nemessé vált angol úr magyar és szlovák katonákkal vágott neki a csatának. Magyar és szlovák katonái egyért, közösen harcoltak: a szabadságért. Ez pedig a Bécstől független Magyarországot jelentette, amit a magyar és szlovák katonák magyar és szlovák katonadalai reméltek. Együtt, nemhogy megférve egymás mellett, hanem egymást fedezve, egymást védve, közösen harcolva. Akkor, ott, úgy. Ahogy kezdetektől mindig.

Guyon Richárd vezette Branyiszkói áttörés győzelmet hozott. A négyezres magyar-szlovák hadsereg átvágta magát a hágón. Az áldozatok száma háromszáz fő volt. Temetésük, siratásuk során fel sem mrült senkiben, hogykülönbséget tegyen magyar és szlovák közt. S azokat a Habsburgot szolgáló katonákat is illően eltemették, akik nem menekültek el, kifelé Magyarországról, ki a Kárpát-medencéből.

Guyon Richárd kiért Branyiszkóból, s seresgével tovatűnt Tarcadobó felé.
Táboruk felszálló füstjét pedig alig lehetett kivenni már Branyiszkóból, alig bírta észrevenni azt Szalók, egy Árpád-kori táltos, mozdulatlan, sok százéves tekintetével is.

S a hágó alatti Alsószalókon át ekkor érkezhetett végre haza Berzeviczy Gergely (1763-1822) földbirtokos, nemes úr unokája Berzevicére. A megüresedett kúriába percek alatt összesereglett a magyar és szlovák szolgálónép, akik eslő este már a branyiszkói győzelemről meséltek.
A vaddisznótoros után pedig békésebben aludt el a nagyúr is, a legifjabb Berzeviczy, szarvasbőrfotelében, régen látott kastélyában. Kezében nagyapja Lőcsén kiadott könyvével : De commercio et industria Hungariae 1797 (Magyarország kereskedelméről és iparáról). A Magyarország Habsburgtól való szabadulását támogató Napoleon számára készült alkotmánytervezet a sárosi magyar nemes így kezdi:
"ezen munka szerzője régi magyar nemesi családból származik és nemesi jogainak élvezetében igen jól érzi magát, DE MINT HAZAFI KÁ‰SZ KIVÁLTSÁGAIT FELÁLDZONI HAZÁJA ÁœGYÁ‰Á‰RT"

Ášjabb reményekkel feküdt ott, a berzevici kúria szőnyegén ezen oldal a branyiszkói áttörés estéjén, 1849 február ötödikén.

Á‰s ma is ott lebeg a Remény a fehér hóval betakart Nizny Slavkov-ként hívott Alsó Szalók és Brezovica vagyis Berzevice közt. Szalók, az ezer éves táltos tudja ezt. S ti is tudjátok, hogy egyszer az Utolsó Átélet valósággal takarja be a világot.
Talán épp egy februári havas délutánon...
Back to top
View user's profile Send private message Visit poster's website
aaarpi



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 14

PostPosted: Fri May 04, 2007 11:17 am    Post subject: Reply with quote

A Székely Nemzeti Tanács képviselői a Magyarok Világszövetsége brüsszeli irodájában ismertették a székelyföldi autonómiatörekvéseket

A székely autonómia és a magyarországi jogállam összeomlása címmel meghirdetett rendezvényt Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke vezette, és jelen voltak az európai autonómista pártokat tömörítõ Európai Szabad Szövetség képviselői.
A sajtótájékoztató után a Magyarok Világszövetsége és a Székely Nemzeti Tanács tisztségviselői az Európai Parla-mentben találkoztak Bernat Joan i Marí katalán képviselővel.
A Magyarok Világszövetsége brüsszeli irodája havonta szervez sajtótájékoztatót az európai politika fővárosában, jelen-tette be Patrubány Miklós.
A tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatón jelen volt Borsos Géza és Benkő Emőke, a Székely Nemzeti Tanács alelnökei, Szekeres Sándor jogász, valamint András Imre, az MVSZ Kárpát-medencei régiójának elnöke, a Székely Nemzeti Ta-nács jegyzője.
A sajtótájékoztató házigazdája dr. Kállay Oszkár, a Magyarok Világszövetsége Védnöki Testületének belgiumi tagja volt.
A Brüsszelben élő Esterházy Antal herceg az autonómiatörekvések sikeres példájaként említette Dél-Tirolt, amelynek lakói még terrorista módszereket is alkalmaztak. „Most a dél-tiroliak gazdagabbak, jobban vannak, szabadabbak, mint az olaszok és az osztrákok.”
Patrubány Miklós szerint a székely népet megilletik az önkormányzati jogok, mert saját területe, több száz éves önkor-mányzati jogrendje és szervezete van, rendelkezik saját írással és szimbólumrendszerrel, értékrendjében kiemelkedő elem a szabadságvágy, illetve akaratát népszavazással is kifejezi.
Szekeres Sándor jogász ismertette, hogy a székely jogrendnek több mint 800 éve írásos dokumentumai léteznek. Eu-rópát messze megelőzően, a székelyek polgárjogi, büntetőjogi, valamint perrendtartási szabályozásokat saját anyanyel-vükön vezették be, és biztosították a fellebbezési lehetőséget. A részrehajló, igazságtalanul eljáró bírót a közösség szá-műzetéssel is sújthatta.
Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke beszélt azokról a jogi és politikai lépésekről, amelyeket a székelység közképviselete az elmúlt három évben megtett. A székely nép eltökélt abban, hogy érvényesítse önrendelkezési jogát – jelentette ki a Székely Nemzeti Tanács alelnöke.
Benkõ Emőke tájékoztatott az önerőből szervezett népszavazás eddigi szakaszairól, eredményeiről és a népszavazás-sal kapcsolatos politikai véleményekről. A Székely Nemzeti Tanács bardóc-miklósvárszéki alelnöke meghatározó szerepet játszott a népszavazás elindításában.
András Imre az Európai Unió felelősségét említette azon új körülmények között, amikor a székelyek ugyanolyan polgá-rai ennek a rendszernek, mint a franciák, németek, olaszok vagy katalánok.
Patrubány Miklós a magyarországi jogállam összeomlását bemutató dokumentumokat adott át a jelenlévőknek, és ismertette a Finnországban élő dr. Kádár György levelét az európai ombudsmanhoz.
Günther Dauwen, az EFA pártigazgatója átadta Nelly Maes elnök üdvözletét, majd nyilvánosan kijelentette, hogy teljes mértékben támogatják a székely nép önrendelkezési törekvéseit.
A sajtótájékoztató után a Székely Nemzeti Tanács és a Magyarok Világszövetsége tisztségviselői az Európai Parla-mentben találkoztak Bernat Joan i Marí katalán képviselővel, aki Borsos Géza felvetésére ígéretet tett arra, hogy az EFA, az Európa Parlament egyik frakciója, megvizsgálja az alapszabály-módosítás lehetőségét, amely a nem pártszerű autonómista szervezetek csatlakozását is lehetővé tenné.
Patrubány Miklós átadta a katalán európai uniós-képviselőnek a Magyarok Világszövetsége módosító javaslatát az európai alkotmány-tervezethez. A javaslat, a kisebbségben élő nemzeti közösségek jogait – a három autonómia-formát – cikkelyezné be.
A sajtótájékoztatót, amelyet Szűcs Gergő citerajátéka tett színesebbé, élőben közvetítette az ArpádHír Világtelevízió. A www.arpadhir.hu – című honlapon a felvétel megtekinthető.
Magyarok Világszövetsége / MVSZ Sajtószolgálat




55 éve, 1952-ben halt meg Budapesten CSANÁDY György,
a ma Székely himnuszként ismert dal szövegének írója

A Székely himnusz versét saját beszámolója szerint 1921-ben írta, az általa alapított és 25 évig vezetett Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesülete májusi nagyáldozat névre keresztelt évenkénti ünnepélyes találkozója alkalmából.
A vers címe nem tartalmazta a himnusz szót, a májusi nagyáldozatban kantátának nevezték.
Zenéjét lánykarra komponálta az oravicabányai születésű Mihalik Kálmán és először 85 éve (1922. május 22-én) adták elő az Aquincumban rendezett találkozón. Csanády Székelyudvarhelyen született 1895-ben.
Nyugati Jelen
Back to top
View user's profile Send private message
Attila



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 810

PostPosted: Tue Aug 14, 2007 6:04 pm    Post subject: Reply with quote

Felhívás: Szavazzunk a Munkácsi várra!
http://www.barikad.hu/node/7008

Munkács: Zrínyi birtok voltMunkács: Zrínyi birtok voltAz ország 7 csodája cím egyikére pályázó huszonegy objektum közé a versenyt meghirdető Ukrajna 7 Csodája Á–ssznemzeti Tanács a Munkácsi várat is besorolta. Az akció kezdeményezője Mikola Tomenko országgyűlési képviselő, aki az Ismerd meg országodat! program keretében indítványozta Ukrajna 7 csodájának össznépi megválasztását.

A cím elnyerésére esélyes történelmi és kulturális emlékhelyek közül egy előkészítő tanács választotta ki azt a 21-et, amelyre többek között az interneten is szavazni lehet. Az esélyesek közé – melyek sorában olyan nevezetességek is szerepelnek, mint a kijevi Lavra barlangkolostor, a Szófia Székesegyház vagy a tavrijai Herszonesz – a magyar történelem olyan jeles emlékhelye is bekerült, mint Munkácsi vár.

A versenyben eddig több mint 215 ezren adták le szavazataikat. Közel 21 ezer szavazattal jelenleg a zaporizsjai Hortica Nemzeti Park vezet a Szófia Székesegyház (20.201 szavazat) és a Kamjanec Nemzeti Park (18978 szavazat) előtt.

A Munkácsi vár jelenleg a 15. helyen áll, valamivel több mint 7.500 vokssal.

Szavazni a http://www.7chudes.in.ua/ honlapon lehet. A Munkácsi vár a zamok "Palanok" (Замок "Паланок") néven szerepel.

A voksolás augusztus 20-ig tart!
Back to top
View user's profile Send private message
Dalnok



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 688

PostPosted: Wed Aug 15, 2007 8:10 am    Post subject: Reply with quote

jobban örülnék ha a munkácsi vár magyarország hét csodája közt szerepelne.
Back to top
View user's profile Send private message
Guru



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 87

PostPosted: Sat Sep 01, 2007 8:56 pm    Post subject: Reply with quote

Ez atéma érdekelne. Tudtok erről valamit??

MSZP-Fidesz kavarás a párkányi kis-Máért mögött, ellen-Világszövetség és anti-kettős állampolgársági front készül?
2007-09-01. 19:49:02 http://www.kuruc.info/r/1/15890/

Sajtószolgálatunk értesülései szerint Budapest áll a ma Párkányban összeülő „kis Máért” mögött. A sajtóval ismertetett napirend-tervezeten ugyan nem szerepel, ám értesüléseink szerint, a szokatlan időpontban összehívott párkányi tanácskozás legfőbb „mozgatórugója” egy hónapok óta Budapesten titokban szőtt terv. Kulcsszereplők. Csoóri Sándor, Tabajdi Csaba, Németh Zsolt, Bálint-Pataki József, és mások. Cél: minden áron megakadályozni a második állampolgársági népszavazás kiírását.

Á–t hónapja folynak titkos tárgyalások Budapesten a Magyarok Világszövetsége ellenszervezetének létrehozásáról. A kormánykörökből kiszivárogtatott információ szerint a kezdeményező nem más, mint a Magyarok Világszövetségének korábbi elnöke Csoóri Sándor. Közismert, hogy Csoóri előbb Duray Miklóst szemelte ki utódjául, ám amikor Durayt – „megengedhetetlen és MVSZ tisztségviselőhöz méltatlan viselkedése miatt” – elmarasztalta az MVSZ Tempfli József püspök vezette Etikai Bizottsága, Csoóri váltott, és Boross Pétert hívta meg elnökjelöltté. Miután Boross Péter alulmaradt a 2000-es elnökválasztáson, Csoóri jelentős szerepet játszott abban, hogy a következő évtől kezdve az Országgyűlés lenullázta a Szövetség negyedmilliárdra előirányzott költségvetési támogatását.

A most készülő terv szerint – Magyar Világtanács, vagy Magyar Világkongresszus néven –egy olyan szervezet jönne létre, amelyet törvénnyel ismer majd el és pénzel az Országgyűlés. Á‰rtesüléseink szerint Csoóri Sándor titokban egyeztetett már mindkét oldallal, Gyurcsány Ferenccel és Orbán Viktorral egyaránt. A folyamatos kapcsolattartást egy-egy összekötő – Tabajdi Csaba Gyurcsány Ferenc felé, és Németh Zsolt Orbán Viktor felé – végzi. Az építménynek van egy „szakértő” munkatársa is, Bálint-Pataki József személyében, akit 2005-ben azért menesztettek a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöki székéből, mert állítólag intim kapcsolatba került Mucuskával, a Romániának kémkedő erdélyi-magyar „Mata Hari”-val. Hírforrásunk szerint a Romániából a nyolcvanas évek végén áttelepedett Bálint-Pataki már újból aktív, és a készülő testület személyügyi kérdéseivel foglalkozik.

A titokban tervezett mintegy 150 fős testület eljövendő tagjai között természetesen ott vannak a mostani „kis Máért” szereplői, Csáky Páltól Markó Bélán át a (korrupció, bűnügyek - a szerk.) felfüggesztett RMDSZ-es miniszter Nagy Zsolt-ig. De ott van közöttük Salat Levente is, a Babes-Bolyai egyetem korábbi rektorhelyettese, a romániai Soros Alapítvány első igazgatója.

Híreink szerint feltűnően nagy számban vannak jelen a neo-liberálisok, mint: Tibori-Szabó Zoltán és Kántor Lajos kolozsvári, Grendel Lajos pozsonyi, Méray Tibor párizsi, Paul Lendvai bécsi, Andreas Oplatka zürichi, Dan Ofry izraeli újságírók, Korhetz Tamás, Józsa László délvidéki politikusok.

Á‰s ott találjuk a javasoltak között a felvidéki ős-kommunista író-politikus Dobos Lászlót, valamint Duray Miklóst és Tőkés Lászlót.

A Magyarok Világszövetségének 27 fős Elnökségéből valamint 200 küldötte és pótküldötte közül állítólag senkit sem szándékoznak a készülő ellen-Világszövetségbe meghívni.

A mostani párkányi tanácskozás egy esetleges igénybejelentéssel „legitimálhatná” a készülő budapesti terveket

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke sajtószolgálatunknak elmondta, hogy tudomása szerint az ellen-Világszövetséget azután kezdték szervezni, miután az MVSZ idén márciusban bejelentette, hogy második népszavazást kezdeményez a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadásáért. A párkányi „kis Máért-et” alighanem azért hívták most össze, mert nyilvánvaló, hogy az Alkotmánybíróság nemsokára zöld fényt ad a Magyarok Világszövetsége második népszavazási kezdeményezésének. A budapesti szervezkedők célja: minden áron megakadályozni a második állampolgársági népszavazás kiírását.

A párkányi tanácskozásra a Magyarok Világszövetsége, a MÁÁ‰RT alapító tagja, nem kapott meghívót.

Budapest, 2007. szeptember 1.
MVSZ Sajtószolgálat
Back to top
View user's profile Send private message
Attila



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 810

PostPosted: Thu Sep 06, 2007 5:07 am    Post subject: Reply with quote

Olvassátok figyelemmel!! Ágoston Andrásnak, a délvidéki VMDP elnökének írásásból idézek.

Az éhes politikai holdudvar

A VMSZ elé bizony óriási súlyú, szinte megoldhatatlannak látszó politikai és erkölcsi di­lemma tornyosul. A párt új vezetője és a vezetőség vagy vállalja a tényleges, magyar, nem-terü­leti alapú perszonális autonómiát, vagy odaáll a Józsa-féle nemzeti tanács mellé, s védelmébe veszi az általa propagált autonómiát mellőző, belgrádi diktátumra épülő (máris botrányszagú) régi-új törvénytervezetet.
Azok számára akik valóban akarják a magyar autonómiát a Vajdaságban, a vajdasági ma­gyar pártok koalíciójának, bármennyire elkésettnek látszik is, nincs alternatívája. Akkor sem, ha a magyar autonómiának egyelőre nincs teljes budapesti támogatottsága.
Ugyanakkor el kell ismerni: amennyiben Pásztor István, a VMSZ elnöke a magyar érde­kek védelmére kívánja átállítani a pártját, óriási belső ellenállásra számíthat.
Az a néhány nemcsak a VMSZ jóvoltából meggazdult, fejlesztési támogatásokkal és köl­csönökkel kibélelt magyar vállalkozó, aki a választások idején számít, még a múlt évben átnyer­gelt az ún. demokratikus szerb pártokba. Ahol is nagyobb falatot remélnek mint amekkorát a VMSZ tud nekik ígérni.
A VMSZ holdudvara mára a párt által biztosítható kisebb előnyöket is elfogadó, viszony­lag kisszámú községi a helyi szerb vezetők előtt hajlongó kis- és közepes vállalkozókból, vala­mint a pártalapon megszerzett munkahelyek ingadozó birtokosaiból áll. A holdudvar hűsége, a legszűkebb vezetőséget kivéve, igencsak bizonytalan. Nem a többi magyar párt felé kacsingat­nak, inkább a „jó, demokratikus” szerb pártok kegyeit keresik.
Õket könnyű elbódítani, nemcsak azért, mert a VMSZ ígéretei sem váltak valóra, hanem mert az ígéreteket, akármilyen hihetetlenek is, a vajdasági magyar átlagválasztó jobban elhiszi a magukat demokratikusnak nevező szerb pártoknak mint a VMSZ-nek. A VMDP előnye és egy­ben hátránya is, hogy nem szokott ígérgetni. Küzd az autonómiáért és a kettős állampolgárságért. Annak, akinek ez fontos nincs szüksége a további bizonyítékokra.
De, a VMSZ-nek és a többi magyar pártnak a magyar választók megnyerése csak az egyik, nem a legnagyobb gondja. A vajdasági magyar politikai elit egészének a legnagyobb gon­dot azok a liberálisok okozzák, akik kezdettől fogva küzdenek a magyar kisebbségi közösség politikai szubjektivitása ellen. Õk propagálták a magyaroknak a demokratikus szerb pártokat, s ők voltak azok, akik a minimális kisebbségi jogok doktrínáján át, a nem autonómiajellegű nem­zeti tanácsok koncepcióján keresztül, a kisebbségi választói névjegyzék elleni sokszor fondorla­tos fellépésekig, mindig egyet tartottak szem előtt. Azt, hogyan lehetne a Belgrádhoz hű „főmagyar” intézményét demokratikus köntösben továbbéltetni. Ismeretes, hogy a „főmagyarok” és szűk környezetük a Trianont követő évtizedekben mindig ugyanazt a szerepet vállalták: Belg­rád és a magyar tömegek között, látszólag a semleges közvetítő pózában, a szerb nemzeti érdek védelmére és a lehető legteljesebb érvényesítésére törekedtek. Persze mindezt megfelelő jutalo­mért.
Back to top
View user's profile Send private message
Attila



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 810

PostPosted: Tue Oct 23, 2007 12:19 pm    Post subject: Reply with quote

Emlékezés '56-ra

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szervezésében a négy vajdasági magyar párt Palicson a volt befogadó táborban tartott együttes koszorúzási ünnepséget. Ášjabb bizonyság ez a kisebbségi többpártrendszer erejére, s egyben arra is, hogy a nemzeti érdek szolgálata sikeresen készteti összefogásra a különböző politikai irányzatok képviselőit.
Pásztor István, a VMSZ elnöke a megemlékezés során hangsúlyozta, hogy 1956 őszé­nek tizenhárom napja a vajdasági magyarságé is. A nemzet része voltunk, s maradunk a jövő­ben is. 1956-ra nemcsak a harcokban elesettek, a később kivégzett áldozatok, s a külföldre menekültek miatt emlékezünk évről-évre, hanem a szembenézés bátorságáért is, a bátorságért, amely helyére rakja a gonoszt.

Ágoston András:

Amire csak a Vajdaságban került sor

A négy vajdasági magyar párt október elején az aradi vértanúk emlékezetére, s tegnap az ’56-os forradalom és szabadságharc tiszteletére, közös koszorúzással jelezte: a nemzeti érdek a meglevő eszmei különbségek ellenére közös tettekre sarkallja a pártokat. Az együttes megemlékezések szimbolikájának igazi értékét valójában az eddigi közös politikai fellépések, s a még ki nem aknázott lehetőségek adják meg.
A Kárpát-medencében kialakult jelenleg egyedülálló politikai összefogás jelzi, mind a történelmi pillanat szabta feladatok nagyságát, mind az azokkal járó politikai felelősség felis­merésének tényét. Mint ahogy a készséget is azok vállalására.
A kettős állampolgárság ügye, a betelepítésekkel szembeni ellenállás, s a nemzeti alapú autonómia megszerzésének Kosovo leválásával párhuzamosan adódó lehetősége felté­telezi a vajdasági magyar pártok közös fellépését. Nincsenek illúzióink. A csaknem másfél évtizedes politikai megosztottság leküzdése egyedül kompromisszumok útján érhető el. A részeredmények, a kettős állampolgárság szorgalmazása, valamint a betelepítések és a kisha­tárforgalmi megállapodás ellenzése máris új politikai helyzetet eredményeztek, s megalapoz­hatják az autonómiával kapcsolatos további közös politikai fellépés sikerét. A közös politikai fellépés esetén sem Budapest, sem Belgrád nem építhet többé a vajdasági magyar politikai elit megosztottságára.
De, nekünk is tudnunk kell: a nemzeti alapú nem-területi autonómia ügyében ered­ményt csak akkor várhatunk, ha közös modellel tudjuk megkeresni mind a két fővárost. Nem lesz könnyű, de az úton, amelyet közösen választottunk végig kell menni. A tényleges, nem­zeti alapú kisebbségi autonómia létrehozásához a közös modell haladék nélküli kidolgozása elengedhetetlen feltétel.
A vajdasági politikai elitnek ez olyan esély, amely megvalósulása esetén nemcsak a demokratikus többpártrendszer szükségességét, de annak eredményességét is bizonyíthatja.
A nemzet egészének érdeke, hogy a próbálkozás sikerrel végződjön!
Back to top
View user's profile Send private message
Attila



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 810

PostPosted: Sat Nov 03, 2007 3:33 pm    Post subject: Reply with quote

Ezt az írást engedelmetekkel másolom több helyre is

Á‰rtékek a mérlegen
Az utóbbi két évtized legnagyobb kihívásával állítják szembe az erdélyi magyarságot a romániai európai parlamenti választások. E közösséggel ugyanis tizennyolc évig hitette el az RMDSZ, hogy a ceauºescui béklyókból szabadulva demokratikusan, a sokszínűség jegyében választhatja meg parlamenti és helyi érdekvédőit - olvasható a Magyar Hírlap kommentárjában. Pedig a magyar közösség csak most döbbenhet rá igazán, hogy eddig szavazott ugyan, de nem választhatott. Ugyanis nem volt miben válogatnia, mert arra kínosan ügyeltek a demokratikusnak nevezett romániai magyar szövetség vezetői, hogy az 1993-as brassói kongresszuson Markó Béla egykori költővel felálló elnökség az esztendők alatt csak részben változhasson, s a fiatalítók is csak a tagszervezetek leghűségesebb vezetői közül verbuválhattak. Ezért az erdélyi magyarság eddig csak azt tehette, hogy évekig ugyanazon alakulat szinte ugyanazon képviselőit és szenátorait szavazta vissza a bukaresti törvényhozásba. Igaz, voltak, akik éltek más lehetőségekkel is: a román politikai pártok jelöltlistáira felvett magyarokra voksoltak, de a magyar politikusok közül továbbra is csak az RMDSZ jutott mandátumhoz.
A november végi voksoláson a kisebbségi szavazók először dönthetnek arról: kitartanak-e továbbra is Markó Béla és csapata mellett, vagy végre megbízatást adnak Tőkés László református püspöknek, a romániai demokrácia előharcosának, az egyetemalapítónak, az autonómiáért vívott küzdelem meg nem alkuvó vezetőjének. Igaz, függetlenként annak a szervezetnek a jelöltjeivel kell megbirkóznia, amely négy éve elvette tőle tiszteletbeli elnöki címét is. Tőkés László ugyanis 2002-ben kénytelen volt beperelni az RMDSZ-t, mert a szövetség vezetése - a kongresszus korábbi elhatározását figyelmen kívül hagyva - elszabotálta a belső választásokat. Ennek is tulajdoníthatóan pedig már tizennegyedik éve Markó Béla áll annak a szervezetnek az élén, amely 1996 óta toporog minden román kormánypárt előszobájában, s közben nemhogy a területi, de még a kulturális autonómia kérdésében sem jutott dűlőre a többségi nemzet képviselőivel.
Nem felejthető az RMDSZ-nek az Iliescu-féle kriptokommunista rendszerrel való kiegyezése sem, amit Neptunon román tengerparti üdülőváros Ceauºescu-villájában kötött meg másik két társával együtt éppen az a Frunda György, aki ma gyakorlatilag az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájának első helyezettjeként „a mindig útban álló” püspök első ellenfele. A titkos, 1993-ban amerikai közvetítéssel tartott tengerparti tárgyalásokról annyi szivárgott ki: ott tervelték ki a romániai magyarság „megszelídítését”, hogy ne gördítsen akadályokat a román nemzetstratégia útjába.
Elég, ha csak arra emlékezünk, hogy olyan, szemérmetlenül gazdagodó politikusok nőttek ki a ma az Európai Parlamentbe készülő RMDSZ-ből, mint az eurómillióiról híres Verestóy Attila szenátor: a legutóbbi hírek is arról szólnak, hogy a korrupcióellenes hatóság vizsgálatot indított ellene. Traian Bãsescu államfő a székelyudvarhelyi politikust gyakran emlegette oligarchaként, aki szerinte törvénytelen erdőkitermelésből gazdagodott meg. S hogy még teljesebb legyen a kép a Brüsszelbe készülődő szövetségről, érdemes felidézni azt, amikor Markó Béla - aki májusban még Bãsescu elmozdításán ügyködött - a nyáron már elismerte: butaság volt ehhez kérni az erdélyi magyarok támogatását a népszavazáson. Szombaton pedig azt is bejelentette Borbély László ügyvezető alelnök, hogy valószínűleg Bãsescut is meghívják kampányzáró ünnepségükre.
Lehet ezt érdekelvű politizálásnak nevezni, csakhogy inkább kalandorságról és amatörizmusról van szó, és ez már a legfrissebb közvélemény-kutatásokban is tükröződik. A CCSB társadalomkutató cég nem mért ugyan külön Tőkés-indexet, de az kiderült, hogy az RMDSZ csak 3,9 százalékra számíthat, így nem éri el a brüsszeli bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt.
Tehát még maradt idő a változtatásra: visszaléptetni az RMDSZ jelöltjeit Tőkés László javára, aki független jelöltként csak 2,8 százaléknyi szavazatot kell hogy gyűjtsön, s ez bizonyára teljesíthető. Később pedig nem kellene majd amiatt magyarázkodni, hogy az erdélyi magyarság képviselet nélkül maradt.
Az egykori költő pedig még nem köszönte meg az egykori temesvári lelkésznek, hogy ma (még) egyáltalán politizálhat.

www.magzar-szo.co.yu
Back to top
View user's profile Send private message
Attila



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 810

PostPosted: Thu Nov 08, 2007 4:44 pm    Post subject: Reply with quote

http://www.barikad.hu/node/9265

Történelmi versenyt hirdet a Jobbik és a Magyar Gárda
2007-11-08 16:26 Barikád.hu

* Aktuális
* Címlapra kerül
* Friss hírek
* Kultúra

* Küldje el ismerősének!
* Nyomatatóbarát változat

Történelmi versenyt hirdet a Jobbik Oktatási és Kulturális Kabinetje és a Magyar Gárda. A megmérettetésen részt vehet minden kárpát-medencei középiskolás diák. A tavalyi Klebelsberg-pályázathoz képest változás, hogy ezúttal nem egy, hanem három témában várják a munkákat, mégpedig idén Wass Albert, Prohászka Ottokár és az 1943-as szárszói találkozó kap szerepet.

A barikád.hu megkeresésére Dúró József, a Jobbik Oktatási és Kulturális Kabinetjének elnöke elmondta, hogy a tavalyi Klebelsberg-pályázat nagy sikerén felbuzdulva határoztak úgy, hogy ismét, immáron több témán keresztül próbálják felhívni a diákok figyelmét olyan emberekre, eseményekre, melyek példaértékűek lehetnek az ifjúság és az egész magyarság számára.

Wass AlbertWass AlbertAz első téma a Válaszúton - Wass Albert és Erdély 1920-1945. címet viseli. "Már 2004-ben is nagy sikert aratott a Jobbik Wass Albert-pályázata, többek közt ezért is merült fel ismét ez a téma. Wass Albert legnépszerűbb regényei is erről az időszakról szólnak, például az Adjátok vissza a hegyeimet, Tizenhárom almafa, Ember az országút szélén, ezért is kapott nagyobb hangsúlyt az életmű ezen része az idei versenyben" - mondta el a barikád.hu-nak Farkas Gergely, az Oktatási és Kulturális Kabinet tagja.

A második tárgykör Az igazság napszámában - Prohászka Ottokár élete, jelentősége 1918 után címet kapta. "Ezt a címet igazából talán nem is kell magyarázni. Prohászka Ottokár jelentősége, a KNEP élén végzett munkája jelentős, könyvei ma is hasznos olvasmányul szolgálhatnak az ifjúságnak" - nyilatkozta Dúró.

Németh László szárszói beszédeNémeth László szárszói beszédeA harmadik téma a Harmadik út - az 1943-as szárszói találkozó címet viseli. "Különösen a mai világban, amikor az ember hajlamos szinte mindig csak két alternatíva, két véglet, jó és rossz között választani, fontos, hogy lássuk: nem csak fehér és fekete létezik. A diákság számára okulás lehet már a szárszói légkör, gondolatvilág megismerése is, de maga a gondolkodásmód, amelyet később hasznosíthatnak életükben, még inkább. Részben ezért, részben pedig a harmadik út gondolata, Németh László előadása miatt került be harmadiknak ez a téma a versenykiírásba" - válaszolt kérdésünkre a kabinet elnöke.

A pályázatokat a Jobbik címére, a 1113 Budapest, Villányi út 20/A-ra várják február 15-ig. Ezt követően kerül sor - a tavalyihoz hasonlóan egy rövid írásbeli majd egy szóbeli döntőre, amelyre a legjobb tíz pályázatot beküldőt hívják be függetlenül attól, melyik témát választotta.
Back to top
View user's profile Send private message
Attila



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 810

PostPosted: Mon Nov 26, 2007 9:31 am    Post subject: Reply with quote

www.tokeslaszlo.ro

Győzött a demokrácia.

Köszönöm.



Tőkés László



Az exit poll mérések szerint a szavazatok 3,7 százalékával Tőkés László az erdélyi magyarok európai parlamenti képviselője.
Back to top
View user's profile Send private message
Attila



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 810

PostPosted: Mon Nov 26, 2007 9:46 am    Post subject: Reply with quote

www.3szek.ro

Győztek a magyar választók

Tegnap este kilenc órakor lezárultak az urnák. Lapzártakor még csak az exit-poll eredmények voltak ismertek, mindkét közvélemény-kutató cég azt jelezte, Tőkés László és az RMDSZ jelöltjei egyaránt bejutottak a brüsszeli parlamentbe.

Példásan szerepelt a romániai magyarság, a székelyföldi és Szilágy megyei részvétel szinte tíz százalékkal haladta meg az országos átlagot. A magyar választók megmutatták politikusaiknak, hogy a lehetetlennek tűnő célok is elérhetőek, képviselőtket juttatnak az EP-be. Bebizonyították azt is, hogy az RMDSZ már nem az egyedüli képviselője a romániai magyarságnak, osztoznia kell ellenzékével a dicsőségen, de a felelősségen is. Áœzentek a román politikumnak: nem elhanyagolható kisebbség az erdélyi magyarság, ha szükség van rá, erőt tud felmutatni. Az oly sokat kárhoztatott megosztottság, amely választási lehetőséget nyújtott az erdélyi magyarságnak, de magában hordozta a nagy kudarc esélyét is, mozgósító erőként hatott, és nem remélt eredményt szült.

Tény, hogy a mostani voksolás mérföldkő volt a romániai magyar politizálás jelenkori történetében. Mától új fejezet kezdődik, amelynek el kell hoznia a kiegyezést. A demokrácia gyakorlásának próbája volt ez a választás, előnyei és hátrányai egyaránt megmutatkoztak. Sok mocskot hozott a felszínre, a kampány hevében rengeteg vád hangzott el, és a korábbi ígéretek ellenére mindkét oldal igyekezett lejáratni a másikat. Az RMDSZ hatalmi pozícióból, ennek minden előnyével — pénzzel, apparátussal, kormány által finanszírozott megvalósításokkal — kampányolt, Tőkés László ellenzékből, szerény eszközökkel, főként személyes jelenlétével próbálta meggyőzni választóit. Ezúttal mindkét stratégia sikeres volt, az eredmény bizonyítja: szükség van az RMDSZ-re, de többé nem elhanyagolható erő a Tőkés László köré csoportosuló ellenzék sem. Ma a végleges eredmények ismeretében újra kell rendeznie sorait az RMDSZ-nek és az ellenzéknek egyaránt. Aztán ismét tárgyalóasztalhoz kell ülniük, és immár a valós támogatottság ismeretében tető alá kell hozniuk az erdélyi magyar—magyar koalíciót. Erre kötelezi őket a romániai magyar választók kinyilvánított akarata.
Back to top
View user's profile Send private message
Display posts from previous:   
This forum is locked: you cannot post, reply to, or edit topics.   This topic is locked: you cannot edit posts or make replies.    Kukac archí­vum Forum Index -> Kukac kávéház All times are GMT
Goto page Previous  1, 2, 3, 4  Next
Page 2 of 4

 
Jump to:  
You cannot post new topics in this forum
You cannot reply to topics in this forum
You cannot edit your posts in this forum
You cannot delete your posts in this forum
You cannot vote in polls in this forum


Powered by phpBB © 2001, 2005 phpBB Group