Kukac archí­vum Forum Index Kukac archí­vum
A www.kukac.sk archívuma
 
 FAQFAQ   SearchSearch   MemberlistMemberlist   UsergroupsUsergroups   RegisterRegister 
 ProfileProfile   Log in to check your private messagesLog in to check your private messages   Log inLog in 

Kárpát-medence
Goto page Previous  1, 2, 3, 4  Next
 
This forum is locked: you cannot post, reply to, or edit topics.   This topic is locked: you cannot edit posts or make replies.    Kukac archí­vum Forum Index -> Kukac kávéház
View previous topic :: View next topic  
Author Message
Attila



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 810

PostPosted: Wed Dec 05, 2007 6:12 pm    Post subject: Reply with quote

http://www.barikad.hu/node/9930

Egy országban, két hazában
A kérdésre, hogy ki érezheti magát teljes joggal a magyar nemzet közösségéhez tartozónak, 2004. december 5-e óta csak egyféle válasz adható. Magyar az, aki a vasárnapi ügydöntő népszavazáson igennel szavazott. Rajtuk kívül - főként a Kárpát-medencében - nagy számban találhatók olyan magyarok, akik önhibájukon kívül kerültek külföldre, annak ellenére, hogy szülőföldjüket nem hagyták el. Õk nagy nehézségek közepette nyolcvannégy év óta őrzik magyarságukat. Vasárnap arról szavaztunk, hogy továbbra is érvényesnek tartjuk-e az 1920-ban, Trianonban megkötött szégyenletes diktátumot, vagy legalább a szellemi-kulturális és a szimbolikus szférában helyre állítjuk-e végre a magyar nemzet egységét? Sajnos, nagy számban voltak magyarok, akik ezt kicsinyes önzésből és gyalázatos politikai számításból nem kívánták megtenni. A történelmi igazságszolgáltatás elmaradt.
Ami történt, mindannyiunk közös szégyene.

Nincs semmi csodálkozni való azon, hogy a Gyurcsány Ferencek, a Szekeres Imrék, a Hiller Istvánok, a Pető Ivánok és az Eörsi Mátyások nem kívánták a magyar nemzet szellemi-kulturális újraegyesülését. Õk jó szatócs módjára elkezdtek számolgatni és arra jutottak, hogy számukra ez rossz üzlet. Nagy kockázat, bizonytalan hozadék. A már többször becsapott, és kisemmizett kádári kisembert pedig sikerült a nemzet ügye ellen hangolni. Náluk célt ért a szociális demagógia: hittek a nyilvánvaló hazugságoknak. A nyugdíjukat és a megélhetésüket féltették. Alaptalanul. A megélhetési magyarok tehát itthon élnek. Õk voltak azok, akik otthon maradtak vagy nemmel szavaztak. Nincs ebben semmi meglepő. Á‰s rossz helyen keresi a felelősöket az, aki itt keresgél. Fölösleges és méltánytalan sértegetni a nyomorban és teljes szellemi kiszolgáltatottságban élőket. A felelősség elsősorban azé a posztkommunista-szocialista és balliberális politikai és szellemi elité, amelyik másfél évtizede idegenkedik mindentől, ami nemzeti. Méltó utódai ők a kommunista elődszervezetek és elitek nemzetellenes internacionalizmusának. Ez az attitűd uralja ma is a szimbolikus-kulturális szférát. A kereskedelmi médiumok ontják a silány, hitvány, nem egyszer az emberi méltóságot is sértő, sokszor nemzetellenes műveket. Gőzerővel folyik a konzumidióták előállítása, és a deviáns magatartásformák népszerűsítése.

De ez nem magyaráz meg semmit. Már utaltunk rá: az eredmény mindannyiunk közös szégyene. Mindvégig látszott, hogy ez a népszavazás lényegében a politikai jobboldal belügye. Erőfelméréssel egybekötött vizsga nemzeti elkötelezettségből, magyarságtudatból.

Megbuktunk.

Lusták voltunk, gyávák és buták. Ne az ellenfeleinkben keressük a hibát. Minden nemzeti elkötelezettségű magyar szavazott? Miért maradtak otthon a jobboldali pártok hívei? Vagy már ők sem tudnak különbséget tenni jó és rossz között? Az állampolgársággal kapcsolatos kérdésre csak egyetlen tisztességes válasz létezett: az igen. Minden más álláspont irracionális önáltatás. Több millió magyarnak nem adtuk vissza azt, amit idegen hatalmak raboltak el tőlük. Mostantól szégyen magyarországi magyarnak lenni. Kicsinyesek voltunk, felelőtlenek és ostobák.

A politikai-szellemi jobboldal ismét megbukott, és ki tudja, mikor pótvizsgázhat. Ez az utóbbi idők önfeladó magatartásának egyik logikus következménye.

Mikor értjük meg végre, hogy ellenfeleink – ha tehetik – tizenkettedszer is átlövik a feléjük nyújtott kezet. Mit keres Orbán Viktor a szellemi gettóként működő Napkeltében? Akik ezeket a műsorokat nézik, soha nem lesznek jobboldali szavazók. Kik és miért akarnak jóban lenni Gyárfás Tamással, Verebes Istvánnal, Baló Györggyel és társaival? Hogyan csinálhatott karriert a Hír TV-ben a nyilvánvalóan elfogult és nem is túl tehetséges Kóczián Péter? Miért akarják jobboldali intézmények magukhoz édesgetni az SZDSZ-es szellemiségű értelmiségiek egy részét? Politikusaink és piár- szakembereink mikor fogják fel végre, hogy a Heti Hetes nézői csak a teljes önfeladás árán nyerhetők meg. Miért félünk önmagunk vállalásától? Miért nem védjük meg jogainkat és demokratikus értékeinket? Mikor tanulunk meg működő struktúrákat létrehozni? Á‰s mikor tanulunk meg végre mozgósítani? Miért félünk nyamvadt médiabohócoktól? Á‰s miért hátrálunk a semmibe? Mikor vesszük észre, hogy az ügyesen helyezkedő és mindig érvényesülő szalonjobboldaliak baloldali érdekeket szolgálnak. Ez ugyanis nem elhatározás kérdése. A jobboldalnak rendpárti, keményen küzdő, és nemzeti elkötelezettségű elitre van szüksége. E nélkül párialétre ítéltetett.

Ez az ország soha többé nem lesz már olyan, mint a népszavazás előtt volt, mert az eddigi politikai-ideológiai, világnézeti és vallási törésvonalakat sikerült egy olyan szakadékkal bővíteni, amelyik a spirituális-szellemi szférában még a párbeszédet is lehetetlenné teszi. Ami a népszavazás előtti kampányban történt, az jóvátehetetlen és önleleplező. Az MSZP és az SZDSZ politikusai a továbbiakban jobban teszik, ha tartózkodnak a ’nemzet’ és a ’magyar’ szavak használatától. Ott van nekik a jövőért aggódó, baloldali felelős patriotizmus.
Nekünk pedig a jövőben is együtt kell élnünk a közömbösökkel, a megtévesztettek sokaságával és a nemzetellenesekkel. Az MSZP és az SZDSZ által megfertőzött szerencsétlen milliókkal.

Itt fogunk élni egymás mellett, ezen a maradék 93 ezer négyzetkilométeren. Egy országban, de szellemileg két hazában.

Amit tehetünk, az mindössze annyi, hogy a magyarországi magyarok nevében bocsánatot kérünk minden határon túli megalázott magyartól. Nem vagyunk méltóak arra a szeretetre, amit Erdélyben, a Felvidéken, a Délvidéken vagy éppen Kárpátalján járva sokan megtapasztalhattunk.

Szégyentől ég az arcunk.

Tóth Gy. László
Kelt 2004. december 5-én délután.
(Megjelent: Hét Nap, Szabadka, 2004. december 15. és Erdélyi Napló, 2004. december 21.)
Back to top
View user's profile Send private message
Attila



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 810

PostPosted: Wed Jan 30, 2008 6:48 pm    Post subject: Reply with quote

Vajdasági Magyar Demokrata Párt
Temerin

Szász Jenő
Elnök
Magyar Polgári Párt
Székelyudvarhely

Tisztelt Elnök Ášr!

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a saját nevemben gratulálok a Magyar Polgári Párt bejegyzéséhez, és elismerésemet fejezem ki azért a kitartó küzdelemért, amely e nagy sikert megelőzte.
Számunkra, a vajdasági magyarok számára is biztatás, hogy jó úton járunk, amikor más kisebbségi közösségeken belül létrejön a többpártrendszer. Nincs demokrácia a plurális politikai tevékenység közjogi formái nélkül. Kívánom, hogy az elkövetkező időszakban megtalálják az erdélyi, illetve a romániai magyarság egészének megfelelő működési mecha­nizmust, amely lehetővé teszi a többpártrendszer pozitív hatásainak a teljes kibomlását.
Emlékezetes, hogy a történelmi VMDK-ból 1994-ben, némi budapesti és belgrádi késztetéssel kiváltak azok, akik vállalták a szerb hatalom által felállított bizalmi minimumot (a tényleges magyar autonómia mellőzését), és megalakították a Vajdasági Magyar Szövetsé­get.
Csaknem tizennégy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a vajdasági magyar politikai elit java, odahagyva a szerb bizalmi minimum szolgálatát, a Magyar Koalíció formájában újra megtalálja a tényleges magyar autonómiát is tartalmazó közös programot, s ezen az alapon a politikai összefogás lehetőségét. Õszintén remélem, hogy ennyi időre Erdélyben nem lesz szükség.
Mi a VMDP-ben úgy gondoljuk, hogy a magyar, s egyáltalán a kisebbségi többpárt­rendszer működése megfelelő közjogi keretet igényel. Ennek elemei a többpártrendszeren túlmenően a létező nemzeti alapú autonómia, valamint a nemzetrész számarányának megfe­lelő parlamenti képviselet. Ezt az utóbbit a garantált parlamenti helyek intézménye biztosít­hatja.
A nagy mű, a kisebbségek szempontjából elengedhetetlen közjogi intézményrendszer kialakulása még sehol nem fejeződött be. Meggyőződésünk, hogy Kosovo leválásának folya­mata most kiváltja azt a nemzetközi figyelmet, amelynek fényében a Kárpát-medencében élő magyar közösségek is megvalósíthatják demokratikus jogaikat, s a megfelelő intézményrend­szerben zajló közéletük hozzájárulhat nemcsak fennmaradásukhoz, de fejlődésükhöz is.
Tisztelt Elnök Ášr! Fontosnak tartom, hogy a nemzetközi körülmények helyes felisme­rése és értékelése alapján a Kárpát-medencében élő kisebbségi közösségek közös követelé­sekkel lépjenek fel mind az országokban, ahol élniük adatott, mind a budapesti és a nemzet­közi politikai színtéren. Ennek a közös fellépésnek az elvi alapját mielőbb ki kellene dolgoz­nunk, mert a Kosovo kapcsán megnyíló lehetőségeket nem szabadna elszalasztanunk.
Ez sem lesz könnyű küzdelem, de ha a lehetséges hozadékát tekintjük, érdemes bele­kezdeni.
Abban a reményben, hogy a Kárpát-medencében élő kisebbségi közösségek helyzeté­nek rendezése ügyében megtaláljuk a közös nevezőt, sok sikert kívánok az MPP-nek. Á–nnek pedig türelmet, erőt és egészséget a közös nemzeti célok mentén kialakuló összefogásért folytatott tevékenységében.
Tisztelettel:
Temerin, 2008. január 30.
Ágoston András, elnök
Back to top
View user's profile Send private message
czuczor



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 885

PostPosted: Wed Jan 30, 2008 10:37 pm    Post subject: Reply with quote

Attila légy szives tedd be ide az MKP udvozlo uzenetét is, amit az erdélyi MPP-nek kuldtetek! Cool
Back to top
View user's profile Send private message Visit poster's website
Attila



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 810

PostPosted: Thu Jan 31, 2008 1:22 pm    Post subject: Reply with quote

Az MKP nem én vagyok! Magam mezei tagként dolgozom. A demokrácia, mely szóban a pluralizmus és a szólás szabadsága is ötvöződik, az amely miatt szimpatizálok ezekkel a kezdeményezésekkel és közkincsé teszem ezeket az infókat
Back to top
View user's profile Send private message
Attila



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 810

PostPosted: Sat Feb 02, 2008 7:05 pm    Post subject: Reply with quote

2008. február 2.
Ágoston András (VMDP-Délvidék):

A rendszerváltás befejezése és a korszakváltás folyamatai

A 21. század első évtizedének második felében lassan kirajzolódnak a magyar-magyar és a magyar-kisantant viszonyrendszerben zajló korszakváltás körvonalai. S az új formáció körvonalai is. Melyek a rendszerváltás időszakára jellemző formák, amelyek most lebomló­ban vannak? Röviden, ezek:
a Budapestről és a helyi többségi elitek részéről egyaránt kedvezményezett, esetenként ütközőzónát képező kisebbségi egypártrendszerek elfogadása, bennük az anyagilag is támogatott egypártokkal;
e viszonyrendszer egyik eszmei sarokpontja a „kormányzati felelősségvállalás" kultu­sza. Ennek lényege, hogy helyi többségi politikai elit által felállított bizalmi minimu­mot (kormányzati felelősségvállalás esetén az autonómiakövetelések mellőzése) mind Budapest, mind a magyar egypártok elfogadták.
A magyarországi és a kisebbségi politikai elitek közötti, formálisan partneri viszony­rend­szer, melynek alapeszméi: a sima kapcsolattartás, az „európai mércéknek megfe­lelő, s a kisebbségi közösség egésze által elfogadott" autonómiatörekvések konkrét politikai szerepvállalás nélküli „támogatása".
Az egyenlő távolságtartás és a szocialista érából visszamaradt benemavatkozás elvé­nek a magyar-magyar viszonyrendszerben való érvényesülése. Ennek az elvnek az al­kalmazása akadályozta meg, hogy a magyar diplomácia és a ki­sebbségi közösségekkel együtt folytasson nemzetközi tevékenységet. Mindenekelőtt az autonómia ügye maradt emiatt gazdátlan a nemzet­közi politikai színtéren.
A kettős állampolgárság intézményének gondos – általában kétoldalú – mellőzése.
A magyar-kisantant viszonyrendszer változása a szomszédos országok azon igyeke­zetében ragadható meg, hogy EU-csatlakozásukat követően kemény, nemzeti alapú támadá­sokat intéznek a kisebbségi közösségek ellen, és számos, egyelőre főleg presztízs-szempont­ból fontos magyar állami érdeket is veszélyeztetnek. A cél az, hogy a magyar diplomácia az állandó nyomás alatt ne váljon a nemzeti érdekérvényesítés erős eszközévé.
Ezek a viszonyrendszerekben bekövetkező történelmi korszakváltás jellemző sarok­pontjai. Ha elfogadjuk, hogy az EU-csatlakozás jelképes dátuma lehet a rendszerváltás befeje­zésének, akkor kézen­fekvő a megállapítás, hogy a magyar-magyar viszonyrendszer változását illetően Magyaror­szág majd a szomszédos államok EU-csatlakozása szintén fordulópontot jelent.
Melyek lebomlás külső ösztönzői és a lehetséges új magyar-magyar viszonyrendszer fontosabb jellemzői?

Kisebbségi pártok és a helyi többségi elit „integrációs" törekvései

A VMDP-ben már többször jeleztük, hogy a magyar-magyar viszonyrendszer belső átalakulása nem kívülről gerjesztett folyamat, ugyanakkor vannak fontos külső események, amelyek esetenként jelentősen befolyásolják a változásokat.
Ilyen külső körülmény az, hogy a szomszédos államok politikai elitje az EU-ban meg­kapta a demokratikus minősítést. Ennek legfőbb eredménye esetükben is az EU-csatlakozás volt.
E fordulat részünkre releváns lényege az, hogy a szomszédos államok politikai elitjei­nek többé nincs szüksége arra, hogy az ország­ban végbemenő demokratikus folyamatokat a magyar egypártok formális szerepeltetésével demonstrálják.
A szomszédok, Szerbia is, fel­hagytak a korábbi gyakorlattal, s gyakorlatilag kiszorí­tották a magyar pártokat a kormányzati struktúrából. Annak ellenére, hogy azok készségesen betartják a bizalmi minimumot. Ez a fordulat a kisebbségi egypártokat a legfontosabb funkci­ójuktól fosztotta meg. Attól a szereptől, amely lehetővé tette a „tíz gazdag magyar" szindró­májának kialakulását.
A szerepüktől megfosztott egypártokra az anyaországnak sincs szüksége. Nem tud velük mit kezdeni.
Közben a szomszédok véglegesíteni akarják a maguk által teremtett új helyzetet. Arra törekednek, hogy a kisebbségi pártokat integrálják. Pontosabban, hogy politikailag mindegyi­ket beolvasszák valamelyik magát demokratikusnak tituláló helyi többségi pártba, vagy tömö­rülésbe. A cél az, hogy a „kormányzati felelősségvállalás" lehetőségét tőlük megvonva a ma­gyar kisebbségi pártok alapvetően a kengyeltartó szerepébe szoruljanak vissza.
De, hogy ne érhesse szó a ház elejét, a demokratikus folyamatok állandó jelenlétét bi­zonyítandó, a nagy szerb, román és immár a szlovák pártok is egy-egy kisebbségi politikus szerepeltetésével Európa szemében olybá kívánnak feltűnni, mint akik országukban eredmé­nyesen oldották meg a kisebbségi kérdést.
Van ennek a szerepvesztésnek a magyar nemzet részére elfogadható alternatívája?
Persze, hogy van. Elsősorban a nemzet határmódosítás nélküli politikai integrációja, a kisebbségi többpártrendszer, melynek lényege, hogy a magyar pártok az ellenzék ellenzéke­ként követelnek nemzeti alapú autonómiát, valamint számarányos parlamenti képviseletet, illetve a garantált képviselői helyek intézményének bevezetését. S természetesen a kettős ál­lampolgárság.

A kisebbségi többpártrendszer az új viszonyrendszer egyik fontos pillére

Már az átütő sikerű Orbán-Tőkés őszi politikai hadjárat megmutatta: az autonómiakö­vetelő politikai erők megléte elengedhetetlen feltétele annak, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok nemzetként vállalhassák a 21. század megpróbáltatásait.
Kívülről szinte műélvezet volt nézni, hogy az EU-parlamenti választások kampányá­ban, de azt követően is, hogyan rázza meg elnehezedett tagjait az RMDSZ, és hogyan húzza elő a naftalinból a steril, a többségi politikai elit bizalmi minimumának megfelelő, óvatos au­tonómiapárti retorikát. A kampány és a választásokat követő pezsgő időszak megmutatta: nincs politi­kai átjárhatóság az életes autonómiakövetelés és a bizalmi minimum elfogadása között. Sima kampányfogásként különösen nem.
Soroljuk fel az új magyar-magyar viszonyrendszer immár világosan megmutatkozott elemeit.
Orbán Viktor nagysikerű erdélyi hadjárata jelezte, ha van stratégiai elképzelés a Kár­pát-medencében élő magyar nemzet egészének felemelésére vonatkozóan, akkor a koncepción belül helye van a politikai elitek és a politikai pártok együttműködésére, mondjuk ki, egysége­sülésére.
Erre vonatkozóan Orbán Viktor a múlt év december 20-án Esztergomban a schengeni csatlakozás illetve a magyar-szlovák határ megszűnésének előestéjén mondott beszédében rámutatott: „nem elég eltávolítani a fizikai határokat, kultúrában, lélekben és emberségben is össze kell nőnie a korábban egymástól elválasztott magyar nemzetrészeknek". Melyik a leg­jobb eszköze annak, hogy összenőjön, ami összetartozik? Hát a kettős állampolgárság.
Orbán Viktor Esztergomban vállalta a felelősséget, reméljük a kezdeményezés kocká­zatát is: „A politikai osztály évek óta tudja, hogy meg kellene oldani ezt a problémát, amire számos megoldás van. Persze a legkézenfekvőbb a kettős állampolgárság lenne, és még sem volt elegendő erő, elszánás és bátorság a mai politikai vezetőkben, hogy felkészülve erre a mai napra megsegítsük a délvidéki és a kárpátaljai magyarjainkat".
Mindezt figyelembe véve a Magyar Polgári Párt létrejöttét Erdélyben nem lehet eléggé felértékelni. A kisebbségi többpártrendszer, melyben egy a helyi hatalmi központ felé tendáló, akár elvtelen kompromisszumra is hajló magyar párt mellett működik egy, vagy több konokul autonómiát követelő párt, eleme lehet az új magyar-magyar viszonyrendszernek. A feltétel persze az, hogy Budapestnek is legyen víziója a „demokratikus" szomszédállamok felzárkó­zását kísérő az országház lépcsőjét ostromló hullámverés megszelídítésére. Olyan, amely a kisebbségi autonómiák kérdését nem kívánja átpasszolni sem a szomszédos országoknak, sem Európának. Természetesen, a magyar nemzet benyújthatja a 20. századbeli számlát a szom­szédoknak és Európának is, de a legfontosabb az, mit tud a nemzet egésze, politikai elitje pro­dukálni itt és most.
Ma, a felvidékit kivéve, minden magyar közösségben működik a kisebbségi többpárt­rendszer. A Vajdaságban jutottunk a legmesszebbre. Létezik a politikai átalakulás doktrínája, tudjuk, hogy mi történik velünk, s a pártok megtették első lépéseiket a korszakválás során is hatékony politikai tevékenység megalapozására.
Back to top
View user's profile Send private message
Attila



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 810

PostPosted: Thu Feb 14, 2008 6:53 pm    Post subject: Reply with quote

Ágoston András:
Az erdélyi tanulságok

Az erdélyi politikai zajlást a Kárpát-medencében élő magyarok nagy része lélegzetvisszafojtva figyeli. A vajdasági magyar politikai elit különösen. Egyrészt, viszontláthatja saját korábbi küzdelmeinek menetét, másrészt, mert a gyakorlatban is tapasztalja, hogy a magyar közösségek gondjai az általánosítás egy mélyebb szintjén bizony találkoznak. Egyelőre úgy, mint félig-meddig gazdátlan problémák, a nemzet egésze számára kirajzolódó feladatok. Meg úgy is, mint a kisebbségi többpártrendszer értékként való kezelése és az autonómia törekvések nem látszólagos, hanem tényleges vállalása.
Kell-e kisebbségi többpártrendszer? Mi legyen a szomszédos államok politikai elitje által kiváltott, de a (Magyarország EU-csatlakozását követően) különben is esedékes korszakváltás során az eddigi „egypártokkal”? S az általuk csaknem húsz éve inaugurált viszony- és intézményrendszerrel? Mindez nemcsak Erdélyben téma, hanem a többi kisebbségi közösségben és valamelyest Budapesten is.
Olyan kérdések ezek, amelyekre – a körülmények szorításában tudatosan kialakított helyzeti előnye folytán –, a VMDP már évek óta keresi a választ. Állandó életes (küzdelmes) kapcsolatban a valósággal, a VMDP, a vajdasági jellegzetességeket a legmesszebbmenőkig figyelembe véve, mára kifejlett doktrínába építette be a tapasztalatait. Ez a Kárpát-medencében élő magyar közösségek határmódosítás nélküli politikai integrációja, s az annak megfelelő állam- és közigazgatási intézményrendszer.
Van két dolog, amit Erdélyben ma ugyanúgy megtapasztalhatunk, mint annak idején a Vajdaságban. Az egyik az emberek és az eszmék kemény egymásnak-feszülése. A másik a Budapestig érő politikai és főleg eszmei tanácstalanság.
S ami ennek az eszmei és politikai zűrzavarnak a természetes következménye: a helyzetből adódó legvadabb kinövések özöne. Mindez bizony olaj a tűzre.

Elvileg egyszerű a helyzet

Pedig, elvileg egyszerű a helyzet. A megoldás alaptételei:
- szükség van a kisebbségi többpártrendszerre, mert nélküle a nemzeti közösségen belül sincs demokrácia;
- a Kárpát-medencében élő magyarság, ha tényező akar lenni Európában és meg akar maradni a 21. században is, tovább kell vigye, a határmódosítás nélküli politikai integráció folyamatát, benne eszközként, a kettős állampolgárság intézményével;
- a kisebbségi többpártrendszer működéséhez közjogi keretekre van szükség. A Vajdaságban ennek elengedhetetlen elemei a magyar (perszonális) autonómia és a számarányos képviselet elvének (garantált parlamenti helyek intézménye) érvényesítése a szerb és a vajdasági parlamentben;
- a magyarországi politikai elit, különösen a kormány és a diplomácia részéről a konkrét autonómia-tervezetek és a számarányos képviselet elvének nyílt és határozott támogatása a nemzetközi politikai színtéren;
- végül a kisebbségi közösségek részéről olyan reális autonómia-tervezetek elfogadása, amelyek nem másolatai valamelyik már létező autonómiaformának és figyelembe veszik azokat a nemzetközi körülményeket, amelyek között megvalósulásuk reális útja beláthatóvá válik.
Most hideg fejjel kell eljutni a nemzet egésze számára legjobb megoldásig. Ami semmiképpen nem az, hogy mivel nincsenek meg a kisebbségi többpártrendszer közigazgatási keretei „össze kell tartani”. Közös erővel, meg kell teremteni az autonómiát és a szavatolt parlamenti helyek intézményét! Ez utóbbit Magyarországon is.

Erre még nem volt példa

Milyen autonómia-tervezeteket kell elfogadnunk a kisebbségi közösségek részéről, ha azt akarjuk, hogy elfogadásukat követően témává válhatnak a nemzetközi politikai színtéren, és ami a legfontosabb, vállalhatja őket a magyarországi politikai elit, a kormány és a diplomácia is? A VMDP a legkisebb közös nevezőt keresve jutott el a magyar (perszonális) autonómia modelljéhez. Ez a modell nem követel területi elhatárolódást, mégis alkalmas arra, hogy a kisebbségi közösség legitim módon feltárja, kifejezze és képviselje alapvető, az identitása megőrzésével összefüggő érdekeit.
A magyar autonómia és a számarányos képviselet ilyen felfogását rögzíti a Magyar Koalíció tizenkét pontos programja, és a Tadic-féle Demokrata Párthoz tartozó Bojan Pajtic tartományi kormányfő által aláírt dokumentum is. Ez utóbbira, nevezetesen, hogy belgrádi párt megbízottjaként, egy hivatalban levő korányfő – ha csak vajdasági is – aláírja tényleges autonómia ismérveit, s a garantált parlamenti helyekre vonatkozó követelést is, nos erre 1990 óta még nem volt példa.
Mit is írt alá Pajtic? Azt, hogy „a demokratikus államokhoz hasonlóan, Szerbiában is alkotmánymódosítás útján kell biztosítani a kisebbségek parlamenti képviseletét, azaz a kisebbségeknek a parlamentbe történő kedvezményes bejutását”.
Továbbá, hogy „a most készülő törvényben a nemzeti tanácsok az illetékes hatóságok által felállított magyar választói névjegyzék és demokratikus többpárti választások útján jöjjenek létre.
Fontos, hogy a nemzeti tanács az oktatás, a művelődés, a nyelvhasználat és a közszolgálati típusú tájékoztatás autonóm funkcióinak biztosítására e területeken önálló jogszabály-alkotási és végrehajtási jogosítványokkal, valamint saját vagyonnal és törvénnyel garantált pénzforrásokkal rendelkezzen. Csak így válik alkalmassá arra, hogy feltárja, kifejezze, s legitim módon képviselje a vajdasági magyarság identitásának megőrzése szempontjából fontos nemzeti érdekeit”.
Ez a megoldás. Csak meg kell valósítani.

A politikusok felelőssége

Kell a kisebbségi többpártrendszer, és szükség van a tényleges, nemzeti alapú autonómiára meg a garantált helyekre a szomszédos országok parlamentjeiben. Ha van közös autonómia-modell, s ha a kisebbségi közösségeken belül világos a garantált parlamenti helyek intézményének bevezetésére irányuló követelés, akkor kerülhet sor arra, hogy a magyarországi politikai elit, a kormány és a diplomácia konkrét határozott lépésekkel segítse a kisebbségi törekvéseinket.
Ha szétnézünk a Kárpát-medencében, még mindig nagy az egymásnak-feszülés. Nagy az egység hiánya. De, ki kell mondani: teljes politikai egységre törekedni, az nem vall jó politikai érzékre. Ha viszont jól mérhető, kétharmados többség nem alakul ki a nemzet e legfontosabb kérdéseit illetően, akkor vessünk magunkra.
Kosovo leválásának folyamata, s az ezzel járó nagy lehetőségek – ez az, amiben reménykedünk – talán mégis elvezetnek bennünket a felismerésig: most kell tenni, most kell vállalni a felelősséget. Minden egyes magyar politikusnak, kivétel nélkül.
Back to top
View user's profile Send private message
Attila



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 810

PostPosted: Sat Feb 23, 2008 3:51 pm    Post subject: Reply with quote

Ágoston András:
A dogmatikusoknak sem könnyű

Eddig valahogy el voltak. A kisebbségi egypártrendszernél jobbat nem ismertek, s ha valahol mégis létrejött a kisebbségi többpártrendszer, mint a Vajdaságban, akkor azt a vezetők „acsarkodásával” magyarázták és dörögve „egységet” követeltek.
Magyarország vonatkozásában egyszerű volt a képlet. Azok, akik korábban a Varsói Szerződést istenítették, most – ugyanolyan kritikátlanul, csak sokkal nagyobb személyes ha­szonnal – az EU-ra esküdnek. A határon túli magyarok vonatkozásában számukra a kapcsolattartás a hívó szó.
S most itt vannak azok a fránya történelmi változások. Vége az idillnek. A kisebbségi egypártokat a helyi hatalmi elitek annak ellenére kipenderítik a hatalomból, hogy az érintett kisebbségi vezetők vállalják a bizalmi minimumot, az autonómia mellőzését. Magyarország számára pedig itt van Kosovo függetlenedése. S az ezzel járó gondok. Addig, amíg magánszorgalomból verték a szerbek a magyarokat, megoldható volt a távolságtartás. Odafigyelünk, segítjük a szerbiai demokratikus folyamatokat. Az autonómia ügye annak az országnak a gondja, ahol ezt a kisebbség kéri. E szentenciákat hallhatjuk Budapestről lassan két évtizede. Meg azt, hogy a kettős állampolgárság nem megoldás, vagy nem időszerű. Meg, hogy meg kell teremteni a szülőföldön maradás feltételeit.
Nos, a napokban mindez átvonul a történelembe. Kosovo függetlenségi nyilatkozata és az azt követő változások jól illenek a magyar nemzet egészén belül zajló korszakváltás ese­ménysorába. S elemi erővel jelenik meg a csaknem húsz éves kérdés, vállalja-e Magyarország a határon túli kisebbségi közösségeket autonómia-követeléseikkel együtt, vagy sem.

A körte és az alma esete

Nézzük előbb a kisebbségi egypártok apológiáját.
Néha már mulatságos, hogy mennyire nem értik mi a lényeg, még azok is, akik a változásokban benne élnek.
Az Ášj Magyar Szó cikkírója Salamon Márton László az egypárt-többpárt szópárral de­finiált jelenség lényegét ma is csak abban látja, hogy egységben a választásokon több képvi­selői helyet lehet megszerezni. S jön a szentencia: ne veszekedjünk, mert íme már a vajdasági magyarok is kibékültek, mint ahogy a szlovákiai magyarok is, már régen.
Cikkírónk a határon túli magyar közösségekben tapasztalható politikai mozgásokat nem akarja, vagy nem tudja más szemmel nézni, s a sikert csak a megszerzett képviselői he­lyek számában tudja érzékelni. Ebből kifolyólag simán összehasonlítja az egyik kezében levő körtét a másikban tartott almával.
Hogy ennek az élet tényeihez nincs semmi köze? Annál rosszabb a tényeknek.
„Az erdélyi magyarság–vajdasági magyarság analógia természetesen adja magát, így a cikkíró, és tulajdonképpen kiterjeszthető a felvidéki magyarságra is. A hasonlóság abban áll, hogy mindhárom közösség hasonló, kisebbségi helyzetben van, és érdekvédelmi képviseleteik többé-kevésbé barátságtalan többségi politikai közegben tevékenykednek”. Ha pedig barát­ságtalan a politikai közeg, őrizni kell az egységet.
Anélkül, hogy belevesznénk a határon túli nemzetrészek politikai elitjének a rendszer­váltást követő szövevényes történetébe, merüljünk alá még egy mélyebb rétegig.
Tegyük fel a végső, vagy jelenleg annak tűnő kérdést. Mi a politikai feltétele annak, hogy a Kárpát-medencében minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak?
Az elmúlt csaknem két évtized tapasztalatai alapján három dolog látszik különösen fontosnak. Az első az egészséges kisebbségi többpártrendszer. Gondolatszabadság nélkül nincs még stagnálás sem. Továbbá, a kisebbségi többpártrendszer egészséges működése (nem a léte), elképzelhetetlen a tényleges, nemzeti alapú, esetünkben magyar autonómia és garan­tált parlamenti helyek nélkül. Jelenleg úgy néz ki, hogy a perszonális autonómia az a forma, amely befogja a nemzetrész egészét, s ugyanakkor, mivel nem követel területi elhatárolódást, akár egy kis nemzetközi nyomásra, elfogadhatják a kisantant államai is. Harmadszor, a kettős állampolgárság eszköze a nemzet határmódosítás nélküli nemzeti integrációjának. Ennek sike­res lefolyását nagyrészt Budapestnek kellene biztosítania.
Salamon Márton László pedig, ha ez lehetséges, olvasson Bakk Miklóst.

Támogatja-e Magyarország a vajdasági magyarok autonómiakövetelését?

A nemzetközi jogra figyelemmel, Kosovo ügyében a nagyhatalmaknak nincs igaza. A valóságot tekintve viszont úgy látszik nem volt más megoldás. Ezért az Egyesült Államok és az európai nagyhatalmak úgy döntöttek, hogy Oroszország és a nemzetközi jog ellenében önálló­sítani kell Kosovót.
Kosovo önállósulása úgy látszik, elkerülhetetlen folyamat. Csak a vak nem látja, hogy a szerb-albán „együttélés” lehetetlen. A nyugati világ ezt a jelenséget Árország esetében már régen megtapasztalhatta.
A kisantant virulens szelleme jól érzékelhető, immár az EU-ban is. Nem véletlen, hogy Kosovo ügyében Románia és Szlovákia (egyelőre) Belgrád mellett kardoskodnak. Mint ahogy – szintén belpolitikai szempontok alapján – néhány más EU-tagállam is.
Az EU-tag Magyarország viszont úgy döntött, ha nem is azonnal, de elismeri Kosovót. Ugyanakkor, Budapesten még nincs döntés arról, hogy azzal a természetes eleganciával, amellyel – az autonómiától való félelmében – Románia és Szlovákia Szerbia mellett tör lán­dzsát, Magyarország oda álljon-e a vajdasági magyarok autonómiakövetelése mellé. Erre vo­natkozóan a tegnapi Göncz-Pásztor véleménycserét követő nyilatkozatok sem adnak meg­nyugtató választ.
A vajdasági magyarság az egyedüli EU kisebbség Szerbiában. Egyedüli, mert a vajda­sági szlovákok és a románok nem azok. Velük nincs baj, ők a kisantant tradíciók szellemében, többségükben máris felzárkóztak a magukat demokratikusnak nevező szerb pártokba. Külön­ben is hallott már valaki szlovákverésről, vagy románverésről Szerbiában? Nem bizony!
A VMDP helyesli, hogy Magyarország nincs ott a Kosovo függetlenségét támogató országok első csoportjában. Kérése Budapest felé a továbbiakban az, Kosovo elismerésével párhuzamosan Magyarország mind Belgrádban, mind a nemzetközi politikai színtéren képvi­selje a vajdasági magyar pártok közös autonómia-tervezetét. Igaz, az csak most készül, de a magyar (perszonális) autonómia jól körvonalazott alapelveit tartalmazza a Magyar Koalíció korábban elfogadott tizenkét pontos politikai programja. Azt már ma lehetne képviselni.
Hajlandó-e Magyarország, odaállni a vajdasági magyarság autonómiakövetelései mellé, vagy sem? Méghozzá úgy, hogy e sorsdöntő időszakban párhuzamba állítja azokat Kosovo elismerésével. Erre a kérdésre Budapest még nem adott választ.

Tajvan és Kosovo

A minap felbukkant egy harmadik, a magyar nemzet egésze szempontjából kedvezőt­len variáns is. Aczél Endre a Népszabadság hétpróbás cikkírója új, „áthidaló” megoldást kí­nál: „Á‰n úgy gondolom, írja, hogy a Magyar Köztársaságnak nem volna szabad elismernie a független Koszovót. Létezik egy szabad recept, amely alkalmazható itt is. Mi nem ismerjük el Tajvant, de elfogadjuk, hogy ez a (Koszovóhoz hasonlóan) vitathatatlanul önálló kínai tarto­mány képviseletet működtessen Budapesten. Ugyanez volna felkínálható a koszovóiaknak - és akkor nem megyünk bele egy teljesen fölösleges, abszurd ütközetbe”.
El kell ismerni: ez a bizarr javaslat nemcsak arra lenne jó, hogy Magyarországot ki­zárja a balkáni rendezésből, hanem arra is, hogy megakadályozza Budapest és a vajdasági magyarság közeledését. Egyikre sincs szükség!
Back to top
View user's profile Send private message
Attila



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 810

PostPosted: Thu Mar 06, 2008 11:40 am    Post subject: Reply with quote

Kézdiszéken megalakult az MPP első alapszervezete

Szombaton Feltorján a Székely Házban tizenhét résztvevő és Fekete Károly, a Magyar Polgári Szövetség kézdiszéki elnöke jelenlétében megalakult a Magyar Polgári Párt (MPP) első felső-háromszéki alapszervezete.
Bevezetőben Fekete Károly ismertette az MPP alapszabályzatát és programját, majd elmondta: legkevesebb tíz tag szükséges ahhoz, hogy meg lehessen alakítani az alapszerve­zeteket. Habár az alakuló gyűlésen tizenheten voltak jelen, de indulásból már huszonhárman töltötték ki a belépési nyilatkozatot.
A résztvevők nyílt szavazással Bokor Bélát választották a torjai szervezet elnökévé, Cserei László alelnök, Miklós Levente és Albert Teréz pedig elnökségi tag lett. Arról is dön­töttek, hogy a megyei küldöttgyűlésen Torját Bokor Béla és Torzsa Gábor fogja képviselni. Az is elhangzott, hogy ha nem akadályozzák meg ismét a párt bejegyeztetését, akkor a hely­hatósági választásokon saját jelölteket állítanak. A szervezet nyitott, aki tagja akar lenni, an­nak ki kell töltenie a belépési nyilatkozatot. A vezetőség megválasztása után megindult az emberekből a panaszáradat, a legtöbb támadás a ,,korrupt" RMDSZ-t érte, de jutott belőle a község jelenlegi vezetőinek is.
Az MPP Kézdiszéken még az alábbi településeken és időpontban alakul meg: március 4-én, kedden 17 órakor Kézdiszentkereszten a Kolping Központban, március 5-én 19 órakor Csernátonban a Petőfi Sándor Művelődési Otthon klubtermében, március 8-án 19 órakor a Zsögön Zoltán Művelődési Otthon klubtermében, március 10-én 19 órakor Kézdialmáson a 98. házszám alatti portán, Kézdivásárhelyen március 11-én 18 órakor a Vigadó kistermében, március 12-én 19 órakor Gelencén a Szilágyi Á‰tteremben. Március folyamán minden kézdiszéki községben megtartják az MPP alakuló ülését — közölte Fekete Károly.
(Háromszék)
Back to top
View user's profile Send private message
NT



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 581
Location: Félúton

PostPosted: Thu Mar 20, 2008 10:31 am    Post subject: Reply with quote

Matas @ felhívta a figyelmet a Duna TV Vass Albert vitájára. Bár ne tette volna. Az elejét elmulasztottam, a végét meg nem bírtam, azért nagy részét megnéztem. Jókai Anna kivételével számomra (elég műveletlen vagyok) tök ismeretlen írók vitáztak(?). A bal oldalon ülőktől megtudhattam, hogy egy másod-harmadrangú író. Aztán a vége felé már negyed-ötödrangú lett. Akkor már elkapcsoltam. Az elsőrangúak írták alá, hogy ne legyen szobor. Á–tven író. Á–tven híresség. Most éppen lusta vagyok előkeresni ezt a névsort, de nem sok ismerős név volt benne, persze, ez nem jelent semmit. Á–tven író kicsiny hazánkban. Elképesztő szám. Aztán Jókai Anna mondott egy olyat, hogy ha másik ötven írót kérdeznek meg, akkor más eredmény lett volna. Tehát még legalább másik ötven van. Ha jól számolok, ez legalább száz magyar írót jelent. Most, élőt. No, ez már nekem kicsit sok. A régi rendszer egyik tétele volt - ami sok másikkal együtt nagy marhaság, - hogy a mennyiség egyszer csak átalakul minőséggé. Ez a rengeteg író még erre vár. Hát, csak várjatok fiúk. Aztán, ha valaki kilép valahogy ebből a tömegből, azt vissza kell húzni. Ha még a könyvei is fogynak, meg is kell taposni. Leminősíteni.
Ami számít: A Mentor kiadó ötven kötetesre (a számok egybeesése!) tervezett életmű sorozatából már 41-t kiadtak. Á‰s a könyvesboltok nem panaszkodnak a forgalomra.
Talán egyszer valaki csinál egy kis összehasonlítást, hogy az ötven elsőrendű író művei összesen mennyit érnek.
A Mentor kiadó, gondolom, mindenki tudja, magyar, de nem magyarországi. Á‰s azért annyi pozitívum volt ebben a vitában, hogy akik az én szememben számítanak a szerepeltek közül, Jókai Anna és Sütő András, csak mellette szóltak.
_________________
N. T.
Back to top
View user's profile Send private message
zoltan



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 581

PostPosted: Thu Mar 20, 2008 11:27 am    Post subject: Reply with quote

Nem láttam a vitát, de ha Sütő szerepelt benne, akkor nagyon régi lehetett.
Back to top
View user's profile Send private message Visit poster's website
NT



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 581
Location: Félúton

PostPosted: Thu Mar 20, 2008 3:50 pm    Post subject: Reply with quote

A vita élőben ment, Sütő egy régi nyilatkozata volt benne. Csak nem akartam ilyen részletesen írni, így is sok betüt raktam sorba és már aggódtam, hogy beminősítenek xrendű írónak.
_________________
N. T.
Back to top
View user's profile Send private message
zoltan



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 581

PostPosted: Fri Mar 21, 2008 10:26 am    Post subject: Reply with quote

Bocsi, akkor igy rendben van.
Back to top
View user's profile Send private message Visit poster's website
Attila



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 810

PostPosted: Mon Mar 24, 2008 3:12 pm    Post subject: Reply with quote

Ágoston András:
Részeges kisantant?

Az elmúlt években megszokhattuk: a magyarverések illetve a magyargyalázó falfir­kák, rongálások tettesei, részegek, kiskorúak, vagy ismeretlenek, akiket nem is lehet megta­lálni. Eljárás az esetekkel kapcsolatban vagy meg sem indul, vagy – nagyritkán – feltételes büntetésekkel zárul. Miközben a tényleges, vagy csak belemagyarázottan hasonló magyar visszavágások esetén akár 10-15 éves letöltendő börtönbüntetés a következmény.
Előbb csak a Vajdaságban zajlottak ilyen jellegű magyar-ellenes atrocitások, ma már – enyhébb formában – találkozunk velük a kisantant többi országában, sőt újabban még Kárpát­alján is.
Kárpátalján az illetékes rendőrtiszt nemzetközi rutinnal, így indokolta a nagypaládi V. Klára megveretését:
„Elsősorban azt szeretném leszögezni, hogy munkatársaink minden tekintetben eskü­jükhöz és a szolgálati szabályzathoz híven cselekedtek, amikor a dulakodást észlelve közbe­léptek. Ugyanakkor azt is hangsúlyoznom kell, hogy a sajtóban nagy port kavart állítás, mely szerint a támadó etnikai indíttatásból vetemedett agresszivitásra, nem állja meg a helyét. Az eljárás során semmilyen kézzelfogható bizonyítékot nem találtunk arra vonatkozólag, hogy V. Klárát azért zaklatta volna támadója, mert magyarul beszélt.
Prózai, a rendőrség számára nagyon is közismert oka volt az esetnek: az alkohol. V. Klára zaklatója olyan szintű alkoholos befolyásoltság alatt állt, hogy egyáltalán nem tudta kontrollálni cselekedeteit. Á“rákba telt, míg végre kihallgatható állapotba került. A kihallgatá­son semmire sem emlékezett- jelentette ki a nyomozást vezető az ukrán rendőrtiszt."
Ismert szöveg?
Mint ahogy immár megszokottan ismétlődő a csúrogi tömegsír felett elhelyezet kereszt lerombolása, eltűnése is. A tettesek ott is rendre ismeretlenek maradnak.
Ideje leszögezni: a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségi közösségekre nehezedő kianatant nyomás nem a véletlenek sorozata, hanem olyan, a hatalmi szervek által benevolenciával kezelt jelenség, amelynek ha a célja nem is, de következménye mindenkép­pen az, hogy a magyarok a rájuk nehezedő nyomás alatt, a csaknem állandósult félelem lég­körében élnek.

Amit nem háríthatunk másra: a nemzeti érdekképviselet

Nagy részük EU-s állampolgárként, kénytelen szembenézni a huszadik századra jel­lemző, a helyi többségi hatalom által generált félelmekkel. Hát, ez nem válik dícséretére az EU politikáját kreáló legbefolyásosabb nagyhatalmaknak. Amelyek „a szerbiai demokrati­kus folyamatok" támogatása céljából hajlamosak a legbarátságosabb gesztusokra is.
De, nem hibáztathatjuk minden bajunkért a nemzetközieket. Hiszen Magyarország is EU-tagállam, s a kisebbségi közösségek képesek, vagy képesek kell legyenek saját alapérde­keik megfogalmazására és legitim képviseletére.
A korszakváltás lekerekítése után, amit a magyar kisebbségi egypártok elfogadottsá­gának a helyi többségi elitek részéről történő megszűntetése, a kisebbségi közösségekre nehe­zedő többségi nyomás növekedése, s a Magyarországgal kialakuló új viszonyrendszerben a kisantant domináció megjelenése, valamint – az EU vezető hatalmai részéről – a Kosovóval kapcsolatos ambivalens viszonyulás jellemez, Magyarországon, meg a kisebbségi közössé­gekben is, meg kellene találni a helyes válaszokat. E kihívások súlyosan érintik a nemzet egé­szét. S ami a legfontosabb, természetüknél fogva olyanok, hogy a helyes választ a részekből álló nemzet egésze csak közös erőfeszítésekkel adhatja meg. A helyes történelmi válasz ki­dolgozása és hathatós politikai megjelenítése történelmi kihívás, aminek egyszerűen szólva eleget kell tennünk!
A megoldást az autonómia és a nemzeti integráció vezérelvei köré csoportosítva kell megtalálni. Hibás az a budapesti nézet, hogy az autonómia ügye csak a helyi többségi auto­nómia jóindulatától függ, s a kisebbségi politikai eliteknek a helyi többségi elitekkel kell szót érteni. Ez így csak az igazság fele. Szót kell persze érteni a többségi elitekkel is, de ennek feltételeit – a kisantant mentalitására tekintettel – a nemzetközi politikai színtéren kell megte­remteni. A kisebbségben élő magyar nemzetrészek és Magyarország közös összehangolt tevé­kenységével.
Ez a képlet három alapelem meglétét feltételezi.
Az első és a legfontosabb: kell legyen a kisebbségi közösség által legitimizált autonó­miatervezet. Másodszor, ezt a tervezetet – régiónként egyet-egyet – Magyarországnak kell a nemzetközi politikai színtéren megjelenítenie. Arra van szükség, hogy e legitim követeléseket az EU és az ET szerveiben vállalja és képviselje elsősorban a magyar kormány és a diplomá­cia. De, s ez a harmadik elem, a többfrontos küzdelemben a magyarországi, valamint a ki­sebbségi magyar parlamenti pártoknak, és a soraikból érkezett Európa Parlamenti képviselők­nek továbbra is fontos, egyre konkrétabb szerep jut.
A korszakváltás, s az egységes magyar nemzeti érdekképviselet nem megvalósíthatat­lan óhaj. Ez a 21. századi körülményeknek megfelelő nemzeti érdekképviselet körvonalazódik ugyan, de a Kárpát-medencében működő magyar politikai elitek koránt sem lehetnek elége­dettek.
Kárpátalján és a Felvidéken nincs autonómiakoncepció. A Felvidékre vonatkozóan ezt maga Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának stratégiai ügyekkel foglalkozó alelnöke ismerte el a Kárpát-medencei Autonómia Tanács minapi budapesti összejövetelén. Az auto­nómiával kapcsolatos sokrétű tevékenység Erdélyben sem eredményezett olyan autonómia­formákat, amelyeket minden releváns politikai tényező támogat. Azt csak remélni lehet, hogy a kisebbségi többpártrendszer kialakulása Erdélyben is előbbre viszi az autonómia ügyét.

A magyarországi politikai elit lehet a nemzeti megújhodás motorja

Mindez azonban nem ok arra, hogy elfogadjuk a jelenlegi politikai helyzetet. S tétlen belenyugvással viszonyuljunk hozzá. Nem lehet, hogy Magyarországon a kormány, a diplo­mácia, s a politikai elit egésze nem látja a kisantant szellemének elhatalmasodását, s nem érzi annak szükségét, hogy az EU-tagként ne rekedjen meg az örök védekező pozíciójában.
A nemzet egészének hangulatán javítana, sikerélményeket is adhatna, ha a Kosovo le­válása után az elismerés kényszerű kötelezettségének eleget téve, a magyarországi és a vajda­sági magyar politikai elit közösen jelenítené meg és képviselné is a Magyar Koalíció autonó­miadokumentumát.
Ebben a helyzetben külön ösztönzést adhat a tény, hogy Amerika fegyvert szállít a független Kosovónak. Igaz, ennek a döntésnek több olvasata van, de közülük kiemelkedik az, miszerint Amerika nem gondolja, hogy túl nagy különbség lenne a választási kampányban egymásnak feszülő politikai opciók között, s mivel nem kíván a helyzet túszává válni, a szer­biai politikai színtér minden szereplője számára válágossá kívánja tenni: nincs visszaút, Kosovo független állam, s mindenki a legjobban teszi, ha ezt tényként fogadja el.
A szerb politikai közvéleményben (részben belpolitikai célból) egyöntetű a három szomszédot mentő vélekedés, hogy Kosovo elismerésére vonatkozó döntésük nemzetközi nyomás alatt született meg. Ez viszont azt jelenti, hogy továbbra is időszerű Magyarország és Szerbia együttműködése a kölcsönösen fontos kérdésekben. Magyar érdek, hogy ezek között pont most, a választási vetélkedés közepette minden részvevő számára szóló érvénnyel meg­jelenjen az igény a vajdasági magyarság nyílt és megoldatlan kérdésének autonómia útján történő rendezésére.
Nincs olyan érv, amely e lehetőség kihasználása ellen hatna. Van viszont több is, amely indokolná ezt a lépést.
Back to top
View user's profile Send private message
Attila



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 810

PostPosted: Tue Jun 17, 2008 6:29 pm    Post subject: Reply with quote

Ágoston András:

Többpártrendszer Erdélyben



Miután a Magyar Polgári Párt hősies küzdelmének köszönhetően valóban létrejött a választás szabadsága és befejeződtek az első több (két)párti helyhatósági választások Erdélyben, legalább két tanulságot rögtön megfogalmazhatunk.

Az első az, hogy a megteremtett szabadsággal nem éltek annyian, mint azt várni lehetett volna. Továbbá, hogy az erdélyi magyar szavazók sem képeznek kivételt: a végül is javuló társadalmi körülmények között részben a (magyar) média szorításában a magyarok inkább a már ismert (megszokott) politikai opcióra szavaztak.

Ha elfér még egy sommás megfigyelés, akkor azt kell kiemelni, hogy a két évtizedes magyar egypártrendszer nyomán (amikor az RMDSZ-nek csak ki kellet adni a jelszót, s a magyar szavazatokat érdekvédelem címén beseperhette) a helyi kiskirályok és a csúcsvezetők bebetonozták pozícióikat. Olyannyira, hogy az újgazdagok vékony rétege – részben a magyar egypártrendszerből levezethető – stabil helyi befolyásra tett szert. Olyan a nemzeti közösségen belül érvényesülő politikai dominanciára, melynek hatása, még a szavazófülke magányában is érezhető.

Következésképp, az RMDSZ a kisebbségi magyar vállalkozók részbeni támogatásával, a magyarországi támogatások feletti ellenőrzés megtartásával, a román politikai elit által felállított bizalmi minimum vállalásával megteremtett politikai szélárnyékban, megőrizte primátusát. Erre lehetősége lesz egészen addig, amíg – erről a román politikai elit dönt – Romániában tűrik a magyar kisebbségi pártok működését.

Hogy a magyar kisebbségi pártok (politikai) kiszorítására mikor kerül sor? Ha Magyarország és a magyar politikai elit nem vállalja a kisebbségi magyar autonómiamodellek, valamint ezzel szoros összefüggésben a számarányos parlamenti képviselet, illetve a garantált képviselői helyek biztosítására irányuló követelések nemzetközi képviseletét - akár már néhány éven belül.

Hogy van-e ezek után esélye az MPP-nek? Arra, hogy növelje politikai súlyát és tekintélyét, mindenképpen van. Akkor, ha az őszi parlamenti választási kampányban markáns politikai vezetősége, a követelései közé beiktat legalább egy világos, s a romániai magyarság egészét befogadó, demokratikus autonómiamodellt. (Ha ilyen nincs, alkotnia kell egyet.) De, ez nem elég. Szükség lenne arra is, hogy Tőkés László, a parlamenti választásokon vállalja jelöltséget és ehhez legyen a magyarországi politikai támogatás.

Az erdélyi, s általában a kisebbségi magyar szavazók számára a választás szabadságának kissé virtuális ígéretét Tőkés László és Markó Béla egyidejű romániai parlamenti jelenléte tenné csak kézzelfoghatóvá, valóságossá.

További lehetséges alternatíva az összefogás.

Ezt a vajdasági magyar pártok az idén kipróbálták. Nem éppen siker nélkül, de tény, hogy a tizennégy éves egymásnak feszülés után többet vártunk. Bedőltünk a magyar média propagandájának. Annak, hogy össze kell fogni, s akkor minden megy magától. Hát nem megy. Mert közben a kisebbségi politikai színtérre egy új, igazán csak most megtapasztalt erejű szerb ellenfél lépett be: Tadic köztársasági elnök Demokrata Pártja.

Hogy az összefogás Erdélyben milyen eredménnyel járna, nehéz lenne megjósolni.

Egy biztos: összefogás esetén kapnánk még egy biztos jelzést a kisebbségi magyar választók mélyebben alakuló motivációiról. A vajdaságiak viselkedése mindenképpen szignifikáns. Õk tudatosan, vagy mélyből jövő megérzéssel rátapintottak a lényegre: amennyiben nincs egyértelmű, határozott budapesti támogatás a nemzet egésze számára fontos ügyekben, mint amilyen az autonómia és a kettős állampolgárság, akkor közelebb lévén ez a hatalom, meg kell hajolni a helyi többségi politikai elit igénye előtt. Nevezetesen, akceptálni kell azt a többségi törekvést, miszerint a kisebbségieket nem közösségként, hanem személyenként kell integrálni.

Ezért a magyar politikai elit egésze nem kifogásolhatja, hogy a kisebbségi magyar szavazók húsz év múltán nem kívánnak tovább várakozni az egységes magyar nemzetközi politikai fellépésre, hanem a kisebb ellenállás mentén haladva, minél kevesebb áldozatot vállalva igyekeznek személyes életcéljaikat elérni.

Ha a magyar politikai elit nem képes a tömegek törekvéseit kifejező jövőkép felvázolására, akkor nem várható el, hogy maguk a szavazók tegyék ezt meg. A szavazók és a kisebbségi magyar politikai elit közötti a szavazatok számában is jelentkező nagy távolság elfogadhatatlan. Csökkentése a magyar politikai elit egészének a felelőssége.
Back to top
View user's profile Send private message
Attila



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 810

PostPosted: Thu Jul 24, 2008 11:33 am    Post subject: Reply with quote

http://www.kurultaj.hu/kurultaj2008

2008 augusztus 8-tól 10-ig kerül megrendezésre a kazakisztáni madjar törzs és a magyarországi magyarság második találkozója (nagygyűlése). Kunszentmiklós határában, az avar kori feltételezett kagáni sírtól nem messze felállított táborban találkoznak egymással a résztvevők. A mintegy 100 jurtából, történelmi sátorból felépített táborban 500 barantás, 700 egyéb gyalogos hagyományőrző és 150 lovas, lovasíjász jelenik meg.

A több mint ezer közreműködővel megvalósuló 3 napos látványos műsort szombat délután valóságos országgyűlés követi, ahol a kazakisztáni madjarok /torgaji magyarok/ vezetői, valamint a magyarság vezetői a két testvérnép és a magyarság közös sorsának további kérdéseiről tárgyalnak a mintegy 1000 fős -magyar hagyományok szerint élő - közreműködő és a várhatóan mintegy 5-10 000 néző előtt.
Back to top
View user's profile Send private message
Display posts from previous:   
This forum is locked: you cannot post, reply to, or edit topics.   This topic is locked: you cannot edit posts or make replies.    Kukac archí­vum Forum Index -> Kukac kávéház All times are GMT
Goto page Previous  1, 2, 3, 4  Next
Page 3 of 4

 
Jump to:  
You cannot post new topics in this forum
You cannot reply to topics in this forum
You cannot edit your posts in this forum
You cannot delete your posts in this forum
You cannot vote in polls in this forum


Powered by phpBB © 2001, 2005 phpBB Group