Kukac archí­vum Forum Index Kukac archí­vum
A www.kukac.sk archívuma
 
 FAQFAQ   SearchSearch   MemberlistMemberlist   UsergroupsUsergroups   RegisterRegister 
 ProfileProfile   Log in to check your private messagesLog in to check your private messages   Log inLog in 

Kárpát-medence
Goto page Previous  1, 2, 3, 4
 
This forum is locked: you cannot post, reply to, or edit topics.   This topic is locked: you cannot edit posts or make replies.    Kukac archí­vum Forum Index -> Kukac kávéház
View previous topic :: View next topic  
Author Message
harlequin



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 351

PostPosted: Thu Jul 24, 2008 5:18 pm    Post subject: Reply with quote

Attila wrote:
...valamint a magyarság vezetői...


kik azok a magyarsag vezetoi?
Back to top
View user's profile Send private message
Attila



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 810

PostPosted: Fri Jul 25, 2008 6:09 am    Post subject: Reply with quote

Ezt az infót tegnap küldték nekem, ezért gondoltam közzé teszem. Szerintem a www.kurultaj.hu oldalon megkérdezheted a szervezőket.
Back to top
View user's profile Send private message
Attila



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 810

PostPosted: Sat Dec 20, 2008 7:46 pm    Post subject: Reply with quote

Ágoston András:



Befejeződött a korszakváltás első szakasza



A helyi többségi hatalomnak Romániában, Szlovákiában és Szerbiában, nincs szüksége magyar zergetollra a kalapja mellett. Mert az EU-csatlakozás, illetve Szerbia esetében a csatlakozásnak az EU részéről történő szorgalmazása, megszüntette a „demokratikus kényszert”, ami eddig arra ösztönözte őket, hogy legalább látszólag, fogadják a magyar egypártok, az RMDSZ, az MKP és a VMSZ kormányzati felelősségvállalásra irányuló készségét.

Az EU legutóbbi kibővítését követően korszakváltásnak lehetünk szemtanúi. Ennek első szakasza Románia, Szlovákia és Szerbia részéről lezárult.

Melyek az első szakaszban bekövetkezett változások?

A legfontosabb, hogy a Kárpát-medencében – miután az RMDSZ is kiszorult a kormányból – immár nincs magyar kisebbségi párt, amely részese lenne a helyi központi hatalomnak. A szomszédos országok politikai elitjei rendre úgy gondolják, hogy a hatalomgyakorlás sokkal fontosabb annál, mintsem hogy a magyar kisebbséget partnerként vonják be abba. Lévén, hogy a legnagyobb határon túli magyar közösségek egypártjainak politikai megbecsültsége visszaesett, a politikai szférában végleg elváltak a helyi többségi politikai elittől. A változás lényege, hogy az egypártok ma már a többség által felállított bizalmi minimum tisztelete árán sem kerülhetnek be az ország legfelsőbb végrehajtó testületébe. Hiába vállalják hát az autonómiakövetelés mellőzését, ez nem hozza közelebb számukra a „kormányzati felelősségvállalás” lehetőségét.

Az EU-csatlakozást követően, a magyar kisebbségek kormányzati felelősségvállalástól való elzárása, új helyzetet teremtett a román, a szlovák és a szerb politikai elitek és magyar kisebbségi közösségek viszonyában. Eddig a magyarok által preferált magyar pártok – politikai identitásuk részleges feladása árán – számíthattak kormányzati felelősségvállalásra, most már nem.

Másodszor, a kisebbségi egypártok „lefokozásával” párhuzamosan lényegi változások álltak be Budapest és a szomszédos országok politikai elitjének kapcsolatában is. Azzal, hogy a szomszédos országok többé nem kezelik politikailag releváns entitásként az ott élő magyar közösségeket, lefokozódik a Budapesttel kialakult viszonyrendszer is. Igaz, Szlovákia ezt durvább formában közli Budapesttel, a másik két partner pedig pillanatnyilag óvakodik a politikai ék szerepétől, de ez nem változtat a lényegen: a szomszédos országok politikai elitje a korszakváltás első szakaszában beszorította Budapestet a trianoni trauma zsákutcájába, s a politikai dinamika tétje Magyarország és a szomszédos országok viszonyában jelenleg az, ki tud-e Magyarország szabadulni ebből a zsákutcából.

Harmadszor – s ez számunkra szintén lehangoló fejlemény – a szomszédos országok politikai elitje által alkalmazott kizárásos módszer nem éri el az EU nagyhatalmainak ingerküszöbét. Jól látszik ez abból, hogy egyikük arra inti a Magyar Koalíció Pártjának elnökét, hogy tanúsítson ő is toleranciát, többen pedig a magyar diplomáciát biztatják, hogy EU-s házi feladatként segítse a demokratikus folyamatokat Szerbiában. Akár úgy is – ezt Markó Béla ezt az erdélyi autonómiatörekvésekre vonatkozóan az ottani választások után igen találóan jegyezte meg –, hogy nem viszi túlzásba a kisebbségi közösségek autonómiatörekvéseinek támogatását. Ma a nemzetközi közösség szemében a ténynek, hogy Magyarország nem vállalja az autonómia eszméjének a legáltalánosabb szinten történő képviseletét sem, kettős olvasata lehet: az egyik, hogy Budapest lényegében lemond a határon túli kisebbségeiről, a másik, hogy eszközként használható az EU nagyjainak praktikáiban. (Jó példa erre a szerbiai helyzet. A Vajdaság státusával folytatott EU-s játék. Ki lesz az egyik bűnbak, ha Szerbia olajügyben mégis Oroszország mellett teszi le a voksot? S ez egyáltalán nem költői kérdés.)

Jól látható, hogy az EU ingerküszöbét a magyar politikai elitek tehetetlen vergődése tovább emeli. Az, hogy nincs egységes stratégiánk, s mi, a Kárpát-medencében szerepvállaló magyar politikai elitek egyelőre nem tudjuk elhárítani a szomszédos többségi elitek oldaláról érkező kisantant típusú politikai nyomást, nos, ez csak súlyosbítja a felelősségünket. Mert ki ne tudná: a politikában gyengeséget mutatni, első lépés a vereség felé.



Milyen lesz-e második szakasz?



A korszakváltás második szakasza, melyben nekünk magyaroknak kell megadni válaszokat, máris zajlik. Csak azt nem tudjuk, mi lesz a kimenetele.

A nagy történelmi kihívásra, amit a magyar politikai elitek politikai súlycsökkenése jelez, a trianoni zsákutcába való beszorítottságunkra, a ránk erőltetett korszakváltás második szakaszában nekünk, a Kárpát-medencében működő politikai eliteknek kellene megtalálni a jó, demokratikus választ.

Az mindenképpen jó, hogy a korszakváltás ránk zúduló eseményeit nem nézzük ölbe tett kézzel. Az viszont már kívülről nézve néha komikus, ahogy egymás erőfeszítéseit is gyengítve küzdünk a saját, és csakis a saját legjobb belátásunk szerint. Ha valami miatt hiányzik a MÁÁ‰RT, akkor az elsősorban az őszinte beszéd lehetősége. Ott, ha volt hozzá bátorságuk, a kisebbségi politikai elitek képviselői elmondhatták véleményüket. Igaz, ettől még a dolgok menete nemigen változott, de ma a nézetkülönbségek kibontásához, sincs megfelelő politikai keret. Pedig nagy szükség lenne rá. Sokkal nagyobb, mint bármikor az elmúlt húsz évben.

Tekintsük át a csatateret.



A nagy regionális párt illúziója



Kezdjük a megállapítással, hogy a korszakváltás első szakaszának következményei közül hárommal mindenképpen szembe kell néznünk.

A legveszélyesebb következmény, hogy a magyar egypártok beletörődnek a politikai másodhegedűs szerepébe. S továbbra is mellőzik az autonómiát.

Koránt sem veszélytelen – ez a helyi többségi hatalmi elitek ügyességére vall – hogy az egypártokban tovább él a remény. A remény, hogy ami van, az csak átmeneti állapot. Hogy visszajöhetnek a régi szép napok. Ezért a kormányzati felelősségvállalásra való készséget nem adják fel.

Harmadszor, illúzió az, hogy Budapesttel fennmaradhat az eddigi formális partneri viszony. Hiszen az eddigi viszony alapja pont a kormányzati felelősségvállalás realitása volt. S a közös remény, hogy a sima konfliktusmentes rózsaszínű viszonyrendszer – a szomszédoknak köszönhetően – továbbra is fenntartható. Nos, hát nem így van.

Nézzük meg, hogyan igyekeznek a kisebbségi egypártok felelet adni a nagy kihívásra?

Sajnos, a kisebbségi egypártok a helyzettel való szembenézés helyett egyelőre illúziót kergetnek. A nagy regionális párt illúzióját. Mind a VMSZ, mind pedig az RMDSZ és az MKP elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar egypártok átalakulhatnak erős regionális párttá, amelyre rászavaznak nemcsak magyarok, hanem a helyben élő nemzetiségek, valamint a jó érzésű szerbek románok, szlovákok is. Az MKP még a politikai programját is igyekszik úgy formálni, hogy az tessen a más nemzetiségűeknek. Hát, ilyen nincs. E politikai törekvések legfeljebb arra jók, hogy lássuk, mekkora kiábrándultság lakozik a „kormányzati felelősségvállalás” áldását nélkülöző elárvult szívekben.

Az illúziónak ideológiája is van. Egyelőre csak bizalmas beszélgetésekben, tettetett sértődéssel a kettős állampolgárság megtagadása miatt, az egypártok vezetői a defetizmus határán bóklászva ismételgetik: nincs mit várnunk Budapesttől, csak az a miénk, amit mi magunk harcolunk ki. Pártunk megáll a saját lábán, hiszen az elmúlt években már bizonyítottunk. Markó Béla például, a kormányalakítás megpróbáltatásaitól szédelegve azt hajtogatja, hogy ő az RMDSZ hatalmi struktúrákban beépült embereire nem tud „úgy tekinteni, mint politikai alapon kinevezett tisztségviselőkre, hiszen egy hosszú, sok évtizedes korszak után jutottunk el oda, hogy ezek az emberek magyarként számos fontos intézményben vezető tisztséget töltenek be”. S hogy „nagyon komoly teszt lesz, hogy mit fog a Demokrata-Liberális Párt és a kormánykoalíció kezdeni ezzel a kérdéssel”. Mit? Hát semmit. A tisztségviselők vagy beilleszkednek a román hatalmi pártok egyikébe, vagy repülnek. S ez még a jobb variáns. A rosszabb az, ha az RMDSZ tagjaként szolgálják ki az aktuális politikát. Ez az utóbbi bizony nem lehetetlen.

Erre a „csak az a mienk, amit magunk harcolunk ki” szlogenre hajaz a Pásztor-vezette VMSZ viselkedése is. Ma Ášjvidéken a vajdasági kispártok 3. konvencióján Pásztor kijelentette: „a VMSZ „kisebbségi magyar párt, amely szorosan kapcsolódik a regionális vajdasági érdekekhez. Szilárd az elhatározásunk, hogy nincs olyan általános érdek, amelyért lemondanánk a regionális érdekről”. A VMSZ kiábrándultsága érthető. Emlékezünk rá, hogy a májusi választásokat követően ismét kimaradt a szerb kormányból. De, a Tadic-féle Demokrata Párttól virágos ígéreteket kapott, s ennek fejében „kormányzati felelősségvállalás” nélkül ereszkedett koalíciós kalandba.

Hogy ezután mi történt? Hát az, hogy a VMSZ engedett a nemzeti tanácsokról szóló törvény, nemkülönben a vajdasági Statútum ügyében is. Ášjabban nemhogy az ígéretek beváltásáról lenne szó, de a köztársasági, szintén a Tadic-féle Demokrata Párt vezette kormány a VMSZ-t továbbra is prés alatt tartja. Tóth Tamás, a Demokrata Párt magyar képviselője a párt magyarnyelvű napilapjában, a Magyar Szóban, az első oldalon jelenti be: a nemzeti tanácsok állami intézmények lesznek.

Csehül áll a magyartöbbségű községekben működő bíróságok ügye is. Az erre vonatkozó törvénytervezet készítése közben a koalíciós partner Demokrata Párt emberei a jó szakértők hírében álló VMSZ-es képviselőket e folyamatnak még a tájára sem engedték. Most meg azt követelik tőlük, hogy szavazzák meg a magyarok részére lesújtóan rossz törvényt. Itt tartunk most.

A kérdés most az, ki enged, ha kenyértörésre kerül sor.

A VMDP-ben úgy gondoljuk, hogy a felelet a Magyar Koalíció további erősítése, nem pedig az, hogy a VMSZ regionális kisebbségi gyűjtőpárttá válik. Reméljük, hogy a kisebbségi regionális gyűjtőpárt zsákutcájába a VMSZ mégsem fordul be. Történelmi tény, hogy az ilyen törekvések egy utódállamban sem váltak be.
Back to top
View user's profile Send private message
nogradi



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 2362

PostPosted: Mon Dec 22, 2008 12:50 pm    Post subject: Reply with quote

Ágoston ismét az észosztó szerepében tetszeleg. az mkp 8, az rmdsz 12 évig volt kormányon...a szlovák és román koalíciós partnereivel amelyek szinten ellenzékbe kerultek, ehez jon az rmdsz esetében hogy a román szocdemek nem akarták oket azok után hogy 4 éve átáltak a jobboldalhoz. Ágoston olcsó károrom mogé bújt, mert nem tudja megemészteni az mpp erdélyi kudarcait az onkormányzati választásokon és általa támogatott "fuggetlen" jelolltek kudarcát legutóbb, ill. a saját pártja folyamatos marginalizáltságát.
Back to top
View user's profile Send private message
Attila



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 810

PostPosted: Mon Dec 22, 2008 1:50 pm    Post subject: Reply with quote

Nógrádi, azt gondolom, hogy Ágoston Andrásnak néhány gondolata rendkívül tanulságos. Ezek miatt másoltam ide írását. Természetesen magam sem értek egyet vele mindenben, de rendkívül elgondoltató eszmefuttatás a fenti.
Back to top
View user's profile Send private message
NT



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 581
Location: Félúton

PostPosted: Mon Dec 22, 2008 2:40 pm    Post subject: Reply with quote

Ja, elgondolkodtató. Meg tudományos. Meg jó hosszú. A paraszt rövidebb dumát tud csak lekövetni. Kb.: Jól elcsesztük a 8 évet, egy kicsit vigasztaló, hogy az RMDSZ meg 12-t. Hogyan tovább? Azt nem tudom, de lesz még rosszabb is. A többi pelyva.
_________________
N. T.
Back to top
View user's profile Send private message
NT



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 581
Location: Félúton

PostPosted: Thu Jan 22, 2009 5:28 pm    Post subject: Reply with quote

A Duna TV megy itt nekem háttérzajként, nehogy túl korán elaludjak. Kétszer is bemondták, nehogy eltévesszem: "Becsületében sérti a szlovákokat a Felvidék kifejezés". Inkább nem írom le, hogy engem meg mi. Még megsértődnének ezen is.
_________________
N. T.
Back to top
View user's profile Send private message
Attila



Joined: 27 Oct 2014
Posts: 810

PostPosted: Sat Feb 07, 2009 12:32 pm    Post subject: Reply with quote

Ágoston András:

Civilek, pártok, kerekasztalok



A múlt héten a Somorja melletti Csölösztőn magalakult a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala. Az egyeztető fórumon 60 magyar civilszervezet képviselője, állami és megyei intézményvezető, illetve jeles szlovákiai magyar közéleti személyiség és vállalkozó, valamint ismert értelmiségiek fogtak össze, hogy politikai alternatívát fogalmazzanak meg az MKP-val szemben. Ez jól látszik Király Zsolt a Vox Juventae képviselőjének megjegyzéséből, hogy a „fiataloknak elsősorban nem kopjafákra van szükségük, hanem a versenyképességet szolgáló oktatásra és gazdasági háttérre”.

A nemzeti közösség megtartásra irányuló politikai érdekvédelem szembeállítása a gazdasági érdekekkel, a „valamiből meg kell élni” elvével, a Kárpát-medencében nem új találmány. A múlt század kilencvenes éveinek elején a Vajdaságban, azok kezdtek hadonászni vele, akik célul tűzték ki a helyi többségi hatalommal való „kétoldalúan hasznos” modus vivendi kiépítését. Ez meg is történt és így jött létre a VMSZ. Az elmúlt időszakban bebizonyosodott: e két követelményt nem lehet szembeállítani. Kisebbségi közösségről lévén szó, a nemzeti törekvés vagy domináns politikai attitűd, vagy felgyorsul az asszimiláció. A hatalommal való együttműködés vezetett el a bizalmi minimumhoz, melynek a lényege, hogy a „kormányzati felelősségvállalás” együtt jár az autonómia mellőzésével.

Mi lehet a célja a civil mozgolódásnak? Bugár Béla az MKP két évvel ezelőtt leszavazott elnöke máris jelezte, hogy visszatér a politikába. A kemény kritika, amelyet a hozzá közelálló civilek fogalmaztak meg, jól rímel a kifogásokkal, amelyeket Bugár Csákyval szemben hangoztat.



Magyarországon van a sor

Miről van szó? Alighanem arról, hogy Magyarország, a magyar politikai elit, pontosabban a magyar kormány és diplomácia a Kárpát-medencében zajló korszakváltás folyamán számára kiosztott pofonok ellenére nem tud dönteni: vállalja-e a magyar kisebbségi közösségeket, vagy sem. A szomszéd országok politikai elitje megtapasztalta: ellenállás nélkül ki lehet ebrudalni a hatalomból a magyar egypártokat, csak merni kell. Az egypártok is felfogták, vége a szép életnek, most jön a fekete leves. Budapest hallgat, a helyi többségi elitek pedig újra támadásba lendültek. A cél most a magyar egypártok teljes és nyilvános politikai betörése. A látszólagos politikai partnerséget véglegesen felváltani látszik a kengyeltartó szerepe.

A gond az, hogy ebben a szakaszban a kisebbségi magyarság tényleges érdekérvényesítése, elsősorban az autonómia ügye egyre inkább háttérbe szorul. Jóllehet vannak autonómiát szorgalmazó megnyilvánulások, olyanok is, amelyek a politikai égboltra szivárványt igyekeznek festeni, de a lényeg nem változott. Ahogy ezt a minap Basescu Budapesten is megmondta: Erdélyben soha nem lesz területi autonómia. Ezt az álláspontot erősítette meg az Európai Bizottságot képviselő Jacques Barrot amikor kijelentette vitatkozhatnak az EP képviselők kedvükre, de „az Uniónak nincs kompetenciája a kisebbségvédelem területén. Ez - ideértve az autonómiát - az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik”.

Ennek ellenére, Sólyom László, szinte egyedül a közjogi méltóságok közül, vállalja a tisztségével járó felelősséget. A román elnökkel közölte: ő támogatja az erdélyi autonómiát. Mert Románia nemzetiségi politikája megfelel ugyan az európai standardoknak, de csak azért, mert ezek "minimumstandardok".

Szép dolog az is, hogy az EP magyar képviselői, szinte kivétel nélkül felszólalnak, szervezkednek, tájékoztatnak a magyar autonómia ügyében. Ez azonban nem elég. Egymás szemébe nézve meg kell mondanunk: amíg a magyar diplomácia, a magyar kormány csak az EU-ból érkező elvárások iránt mutat érzékenységet, s magyar nemzetstratégia híján nem vállalja a tényleges érdekérvényesítést, a nemzeti közösségek romlása megállíthatatlan: egyre gyorsuló ütemben folyik tovább.



Zavarban az egypártok



Az egypártok vezetői nem mernek arccal a tényleges kisebbségi érdekvédelem felé fordulni, mivel nem tudják, milyen támogatásra számíthatnak Budapestről. Ez viszont azzal jár, hogy bizonytalanná válik politikai stratégiájuk. Nem mernek (talán nem is nagyon akarnak) a programpárt üzemmódba kapcsolni. Tart a tétovázás, kapkodás, a vezetőknek már-már a fejére nő a régi viszonyokat visszasíró belső ellenzék. Innen a nagy nekibuzdulások, a politikai kényszervállalkozások: meg-megkísérlik beleélni magukat a regionális versenypárt szerepébe. Sikertelenül.

Hiszen a helyi többségi politikai elit, vagy annak egy része, amint észreveszi ezt a stratégiai tétovázást, amit csakúgy, mint a szegénységet és a köhögést nem lehet eltitkolni – lecsap a bizonytalankodókra. Ilyen körülmények között mi sem könnyebb, mint belső elégedetlenséget szítani. Ez történik most a VMSZ-ben. Hajlandó a helyi többségi hatalom, akár még egy új segédpárt létrehozatalára is, mert tisztában van vele, most kell ütni a vasat, amíg meleg.

Felvidéken a civilek mint a hajnali kakasok, kukorékolnak. Bugár szervezi visszatérését. Teheti, mert Csáky megbűvölve nem mer lépni. Sem előre sem hátra, s főleg nem balra vagy jobbra. Tartózkodása indokolt: mindenütt aknák vannak. De, tudnia kell, a legnagyobb alatta helyezkedik el.

Hogy mi fog történni, azt persze nem lehet tudni. Határozott nyitásra lenne szükség. Ebből azonban a felvidéki és a több határon túli magyar közösségnek csak lenne haszna, ha az autonómia valamilyen modellje, s ezzel egy időben a kisebbségi többpártrendszer irányába történne elmozdulás. Mert ha van rossz megoldás, ami persze van több is, az a Kerekasztal elképzelése, hogy az urak szerveződésüket „második pillérnek” hozzák létre.

A belső hatalom által pénzelt ”civilek” bomlasztó előretörése hasznot hajt a „beruházónak”, de a magyar nemzeti közösség egészének csak kárára lehet.

Ezért rossz jelzés a Kárpát-medencében élő magyar politikai elit számára, hogy több mint egy hete nincs MKP reagálás a Kerekasztal vitézeinek téziseire. Pedig az egyik vitéz, Petrőc Kálmán fenyegetése világos. Szerinte „eddig majdhogynem minden kezdeményezés a pártra maradt. Három évvel a kormányváltás után kiderült, hogy ez a Ficó garnitúra nemzetállamban gondolkodik, ugyanakkor pedig van egy politikai pártunk, amely ellenzékben van, tehát nincsenek olyan eszközök a kezében, amelyekkel rábírja a hatalmat, hogy szóba álljon vele”.

Nincs senki az MKP-ben aki a vehemens felszólalót felvilágosítaná, hogy a látszat ellenére csak a párt tud szembeszállni a hatalommal? Mert szavazatok állnak mögötte. Persze a komoly politikai konfrontációnak van egy fontos feltétele. Hogy az MKP-nek legyen hiteles autonómiakoncepciója, amivel felléphet a mindenkori szlovákiai színtéren. Ennek hiányában megtörténhet, hogy Petrőc úr fenyegetése válik valóra. Nevezetesen az, hogy a „kisebbségi jogvédelem nemcsak a magyarokra tartozik. Á‰n abszolút el tudom képzelni, hogy akár szlovák jogászok is bekapcsolódhatnak”. Nos, a Felvidéken csak ez hiányzik a boldogsághoz!
Back to top
View user's profile Send private message
Display posts from previous:   
This forum is locked: you cannot post, reply to, or edit topics.   This topic is locked: you cannot edit posts or make replies.    Kukac archí­vum Forum Index -> Kukac kávéház All times are GMT
Goto page Previous  1, 2, 3, 4
Page 4 of 4

 
Jump to:  
You cannot post new topics in this forum
You cannot reply to topics in this forum
You cannot edit your posts in this forum
You cannot delete your posts in this forum
You cannot vote in polls in this forum


Powered by phpBB © 2001, 2005 phpBB Group